A gázterv: a tervezett állapot mellett dokumentálja a meglévő állapotot, és az esetleges bontási munkákat is. A gázrendszerről készült terven szerepelnie kell a hőtermelő berendezés megjelölésének (gyártó, típus, egyéb adatok), a szerelési munkálatok és betartandó szabványok megnevezésének. A gázszolgáltató csak olyan tervre adhat engedélyt, amelynél az összes szerkezet megfelel a hatályos szabványoknak és előírásoknak. Ezek közül a legkritikusabb elem a kémény, ennek felújítása/átalakítása a legköltségesebb munkarész is lehet.

Hova kell beadni a gáztervet?

A gáztervet a szolgáltatást nyújtó gázművekhez kell beadni (Földgáz elosztási üzletág, Tervellenőrzési Osztály).
Ha a dokumentáció hiánytalan és a tervezett kialakítás minden előírásnak megfelel, a terv elfogadására 15 napos határideje van a gázműveknek.

Ha a terv nem felel meg, akkor

• vagy hiánypótlás,
• vagy átdolgozás szükséges.

A beadást követően érdemes rendszeresen érdeklődnünk az ügyintézőnél az elbírálás állapotáról. A gázterv beadásához több egyéb dokumentum is szükséges (pl. megrendelőlap, kéményvizsgálati vélemény), ezekről a szolgáltatónál lehet tájékozódni. Ha a tervet a szolgáltató elutasítja, de a megbízó úgy ítéli meg, hogy ez indokolatlan volt, felülvizsgálatot lehet kérvényezni a Területi Műszaki Biztonsági Felügyelőségnél.

Mikor kezdhetők meg a munkálatok?

A kivitelezés csak a jóváhagyott gázterv birtokában kezdhető meg és a munka során szigorúan be kell tartani a tervben foglaltakat. Ha kivitelezés során valamilyen módosítási igény lép fel, akkor a tervet a tervezővel módosíttatni kell. Ha ez a tervmódosítás a műszaki biztonságot is érinti, akkor a tervet újra engedélyeztetni kell a gázszolgáltatóval is és csak ezután folytatható a kivitelezés. A gázóra leszerelését a Műszaki Ellenőrzési Osztálynál lehet kérvényezni.

Legalább három vállalkozótól érdemes ajánlatot kérni a munkák elvégzésére, ugyanis a díjakban akár többszörös eltérés is mutatkozhat. Nem feltétlenül a legolcsóbb kivitelezővel járunk jól; mindig előre tisztázzuk, hogy milyen munkarészeket tartalmaz az ár, milyen garanciális feltételekkel.

Műszaki-biztonsági felülvizsgálat

A munkák elvégzése után a gázművek műszaki ellenőrzési osztálya (MEO) az elkészült rendszert ellenőrzi, és tanúsítványt állít ki számunkra. A MEO szakembere a beállástól (tervezési határ) kezdve, a tervet követve felülvizsgálja az egész rendszert. Ellenőrzi a mérőóra kialakítását, a csövezést, rögzítést, lejtést, a készülék bekötését. Három nyomáspróbára kerül sor: szilárdsági, tömörségi és készülék tömörségi. Ezután már csak a csövek festése, illetve esetlegesen a védőszekrény kialakítása végezhető. A MEO szolgáltatása az első alkalommal ingyenes, de ha a felülvizsgálat hibát talál, a további kiszállások díjkötelesek. A sikeres műszaki felülvizsgálatot követő 6 munkanapon belül a gázművek szakembere beindítja a szolgáltatást.

A kazáncsere teljes engedélyezési eljárása, várható határidők és költségek:

	Várható időtartam	Várható költség
Gázterv készítés, konzultáció a mérnökkel	5-10 munkanap	60 000 Ft
Kémény kivitelezés (amennyiben a jelenlegi nem megfelelő)	0-3 hét	esetenként jelentősen változó
Kéményseprői szakvélemény a végleges állapotról (minden esetben kell)	2-3 hét a kérvényezés után	8000 Ft-tól
A gázterv elbírálása a szolgáltató által, engedélyezés	a beadást követő 15 napon belül	díjmentes
Kivitelezés: gázszerelés és a kazán telepítése	1-2 hét	esetenként jelentősen változó
Műszaki-biztonsági ellenőrzés a szolgáltató által	2-3 hét	egy alkalommal díjmentes
Fogyasztói vezeték üzembe helyezése a szolgáltató által	a műszaki-biztonsági ellenőrzést követő 6 munkanapon belül	díjmentes
Garanciaindítása: a gyártó szakembere beüzemeli a készüléket.	1 hét	ingyenes (bizonyos gyártóknál díjköteles)

 

A kémény: méretezés és szakvéleményezés

A gáztervet beadni csak végleges kéményseprő szakvélemény birtokában lehet. A szakvéleményt csak akkor adja ki a kéményseprő-ipari közszolgáltató, ha a megvalósult állapot garantálja az egészségre ártalmas égéstermék biztonságos elvezetését.
Csak az a kémény vehető használatba, amelyet a megfelelő technológia és előírások betartásával javított egy jogosultsággal rendelkező kivitelező.

Kéményméretezés:

A munkálatok elvégzése után a kémény felelős kivitelezője nyilatkozatban rögzíti, hogy a megfelelő technológiát betartották, és előírás szerinti anyagminőségeket alkalmaztak. A használatot csak a kivitelezői nyilatkozat benyújtása után hagyja jóvá a gázmű, így kiemelten fontos hogy jogosult kivitelezőt válasszunk a kémény korszerűsítésére.

Egy jelenleg használatban lévő kémény nem feltétlenül elégíti ki az új telepítésre vonatkozó jogszabályi előírásokat. Ez gyakran azt eredményezi, hogy a meglévő kialakítás nem helyezhető üzembe a fűtési rendszer átalakítása után. Tipikus példa erre az oldalhomlokzati füstgáz kivezetés, ilyet ugyanis már nem engedélyeznek a gázkazánokhoz. Ilyen esetben – ha kazánt kívánunk cserélni – mindenképp meg kell oldani a kémény tetősík fölé történő kivezetését, ami akár a beruházási költség többszöröse is lehet.

Meglévő rendszer esetén, még a felújítás előtt mindenképp javasolt szakvéleményt kérni a kéményseprő-szolgáltatótól, mely tartalmazza az adott kémény pontos állapotát és a gázterv benyújtásához elengedhetetlenül elvégzendő átalakításokat.

Nem engedélyköteles egyszerűsített kazáncsere:

Engedély helyett csak bejelentéshez kötött a kazáncsere, ha a jelenlegivel megegyező teljesítményű és besorolású berendezésre váltunk.

Rendelet biztosít lehetőséget arra, hogy bizonyos esetekben a kazáncserét egyszerűsített eljárás keretében végezzék el. Ha műszaki megoldás megfelel az előírt feltételeknek, a gázkészülék cserét csak be kell jelenteni a szolgáltatónál, egy erre szolgáló formanyomtatvány segítségével. Ezekben a munkákban mérnökeinkkel egyáltalán nem veszünk részt, mivel tervezésre nincs szükség. Javasoljuk, hogy az érintettek közvetlenül kivitelezőt keressenek.

Egyszerűsített eljárásban gáztervet készíttetni nem szükséges. A munka elvégzésére csak feljogosított szerelőnek van lehetősége, aki a gázszolgáltató nevében elvégzi a kivitelezés műszaki-biztonsági ellenőrzését is. A szakemberek listája a szolgáltatónál érhető el.

Egyszerűsített eljárás a jogszabály szerint

A 11/2013.(III.21.) NGM rendelet 6.§ -a szabályozza az egyszerűsített, azaz tervhez nem kötött készülékcserét, az alábbiak szerint:

6. § (1)Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:

• a) az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű,
• b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél,
• c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával,
• d) az új készülék besorolása:

 

• da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy
• db) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódbanhelyezik üzembe.

(2) Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó  minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.

A gyártói garancia a gázkazánokra:

A gázkazán garanciája az üzembe helyezés dátumától kezdve érvényes.  A gyártók csak akkor vállalnak garanciát a termékre, ha a cég akkreditált szakembere ellenőrzi a bekötést. Ennek díja márkafüggő, a prémium termékeknél általában ingyenes. Mindenképp érdemes az adott gyártónál tájékozódni.

A gázterv elkészítésének ideje:

Lakások és családi házak esetén általában 5-10 munkanap alatt készül el a terv. Bonyolultabb esetekben a tervezési munka több időt is igénybe vehet, de erről minden esetben előre tájékoztatjuk az ügyfeleket.

Mit tartalmaz a terv?

A tervdokumentáció rajzi része a függőeleges csőterv és az alaprajz. Egy műszaki leírás keretében pontosítjuk a rajzon nem ábrázolható paramétereket, szabványos előírásokat. Csatoljuk a felelős tervezői nyilatkozat, amely a készítő mérnök szakmai kompetenciáját hivatott igazolni. Érdemes tudni, hogy a hő- és áramlástechnikai (kémény) méretezés nem része a dokumentációnak. A csőhálózat dokumentálása mindig a

gázfogyasztó készülékig történik, a fűtési rendszerre a tervezés nem vonatkozik. A rajzokat az illetékes gázszolgáltató előírásainak, és az adott feladatnak megfelelő tartalommal készítjük el.

A kéményméretezést – szakmai nevén hő- és áramlástechnikai méretezést – épületgépész mérnök készítheti el.

Amit a mérnök számítással meghatároz és dokumentál:

• Gázkészülék teljesítménye,
• A készülék légellátásának jellege
• Füstelvezető csatorna adatai (mérete, elhúzások pozíciója)
• Béléscső adatai (átmérő, hossz, anyag)

Az égéstermék-elvezető kéményének méretezése az MSZ EN 13384 szabvány alapján történik. A szabvány figyelembe veszi a füstcsőszakasz egyedi geometriáját, a használt anyagokat, az épület és a tető befolyásoló hatását.

A számítási módszer segítségével pontosan meg tudjuk határozni a legoptimálisabb kéményméreteket, és ezáltal a legjobb hatásfokot biztosíthatjuk tüzelőberendezésünknek. A méretezés eredményeként olyan dokumentációt adunk ki, amelynek tartalma teljesít minden műszaki, gazdasági és jogi előírást.

A számításhoz az alábbi adatok szükségesek:

• Gázkészülék típusa, teljesítménye
• A meglévő/tervezett füstcsatorna adatai (mérete, pontos geometriája az esetleges iránytörésekkel), amennyiben rendelkezésre áll

Kéményseprői szakvélemény:

A kéményseprői szakvéleményt az illetékes kéményseprő-ipari szolgáltató jogosult kiállítani. A szolgáltató – Budapesten a FŐKÉTÜSZ – igazolja, hogy a füstgáz elvezetés megfelel minden előírásnak. Szükségünk lesz rá a gázterv beadásához, illetve a legtöbb készülék garanciájának érvényesítéséhez is.

Az alábbi dokumentumok kellenek a helyszíni felülvizsgálathoz, és a szakvélemény kiállításához:

• hő- és áramlástani méretezés, amelyet jogosult mérnök készített;
• nyomvonalterv;
• a kéményt kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozata;
• beépített anyagokról gyártói megfelelőségi nyilatkozat;
• kivitelezői engedély (jogosultság).

A szakvélemény ára kb. 8000 Ft, az aktuális tételek Budapesten a FŐKÉTÜSZ weboldalán tekinthetők meg, vidéken értelemszerűen az illetékes kéményseprő szolgáltatónál kell érdeklődni.

Égéstermék elvezetők:

A 63/2012 (XII.11.) BM rendelet 2. mellékletébentalálható leírásnak megfelelően az egyes karakterkódok magyarázata az alábbi:

1. karakter:

E: Egyedi, egy építmény szintről igénybe vett, 60 kW és az alatti összes névleges bemenő hőteljesítményű, jellemzően függőleges tengelyirányú égéstermék-elvezető.
K: Központi, egy építmény szintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű, jellemzően függőleges tengelyirányú égéstermék-elvezető, 4096 cm2 járat keresztmetszetig.

N: Nagy járat-keresztmetszetű, egy építmény szintről igénybe vett, 60 kW feletti összes névleges bemenő hőteljesítményű, jellemzően függőleges tengelyirányú égéstermék-elvezető 4 096 cm2 járat keresztmetszet felett, 10.000 cm2-ig.
G: Gyűjtő jellegű, több építmény szintről igénybe vett, jellemzően függőleges tengelyirányú égéstermék-elvezető.

2. karakter:

N: Nyitott égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a felállítási helyiségéből veszi az égéshez szükséges levegőt.
Z: Zárt égéstermék-elvezető, azaz a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés a külső légtérből veszi az égéshez szükséges levegőt.
T: Tartalék égéstermék-elvezető.

3. karakter:

H: Huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.
T: Túlnyomás hatása alatt álló égéstermék-elvezető.

4. karakter:

S: Szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető.
G: Gáznemű tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető.

A legjellemzőbb kéményméretezési hibák:

• Túl nagy keresztmetszet: A túlméretezett kürtőben a füstgáz lassan tud felfelé áramlani, huzata alacsony. A lassan áramló füst lehűl, kormot hagy maga után, lekondenzálódik belőle a savas vízgőz, amely rongálhatja a kémény szerkezetét.
• Túl kicsi keresztmetszet: az alulméretezett kémény nem tudja elvezetni a füstgáz teljes mennyiségét, így a lakótérbe kerülhet, és mérgezést okozhat.
• Túl alacsony: A kéményhuzat nagysága a magassággal arányos, egy túl alacsonyra tervezett kéményben nem alakul ki a megfelelő huzat, így a füstgázt nem tudja megfelelő ütemben elszállítani
• Túl magas: A túl magasra tervezett kéményben az áramlás szükségtelenül nagy, a füstgázból kicsapódhat a savas pára és rongálhatja a kéményt.

Műszaki-biztonsági felülvizsgálat, gáz MEO:

A telekhatáron belüli gázvezetékek és gázkészülékek használata csak a műszaki átvételt követően megengedett.

2008. évi XL. törvény a földgázellátásról – 89. § (3) Az elkészült gázszerelést a földgázelosztó vagy megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles – az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében díjmentesen – műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.

Gáz MEO

Ha szerelési munkálatokat végeztünk, a gázszolgáltatás megindításának feltétele, hogy a gázművek műszaki ellenőrzési osztálya (MEO) jóváhagyja a kivitelezett állapotot, és erről jegyzőkönyvet állítson ki. A MEO ellenőrzés egy alkalommal díjmentes, de ha a rendszer nem felel meg, a további kiszállásokért fizetnie kell a tulajdonosnak.

Műszaki biztonsági felülvizsgálat:

A műszaki-biztonsági felülvizsgálat célja, hogy csak olyan rendszert üzemeltethessen a tulajdonos, amely nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot.

A szolgáltatás igénybevételéhez a tulajdonosnak vagy megbízottjának a helyi gázszolgáltató ügyfélszolgálatán kell bejelentkezni és időpontot egyeztetni.

Szükséges dokumentumok:

• engedélyezett gázterv
• kéményseprői szakvélemény
• szerelői nyilatkozatok
• megrendelőlap
• EPH jegyzőkönyv.

A helyszíni ellenőrzés folyamata:

A gázszerelési munkák helyszíni átadás-átvételénél a gázművek szakembere mellett jelen kell lennie a kivitelezőnek és a megrendelőnek.

A MEO-s szakember általánosan az alábbiakat ellenőrzi:

• minden a jóváhagyott terveknek megfelelően lett-e elkészítve,
• a gázmérő kötése szabályszerű-e,
• a gázkészülék légellátása biztosított-e, a füstgázelvezetés a szabályoknak megfelelő-e,
• jegyzőkönyvezi a nyomáspróba sikerességét,
• ellenőrzi az alábbi dokumentumokat: a kéményseprői szakvélemény, EPH jegyzőkönyv, nyomáspróba pumpa kalibrációs jegyzőkönyve, a szerelői nyilatkozat, a megrendelőlap.

Vonatkozó jogszabályok:

• évi XL. törvény a földgázellátásról
• 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról
• 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések felülvizsgálatáról
• 22/1998. (IV. 17.) IKIM egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról

Július elsején letelt a kazáncserékre adott, tavalyról meghosszabbított türelmi idő, és egyben megszűnt az a választási lehetőség, hogy kicseréltetjük-e még régi kazánunkat egy újra – turbós vagy kéménybe kötött típusra –, vagy lépünk egy nagyot, és választunk egy kondenzációs kazánt. Régi készülékünk persze még működhet tovább, és ha elromlik, megjavítani is természetesen jogunk van. De cserélni már nem tudunk tetszés szerint.

A 813/2013/EU rendelet és az azt kiegészítő magyar szabályozás szerint a lakossági fogyasztók 2016. július 1-jétől kizárólag olyan kazánokra kaphatnak használatbavételi engedélyt, melyek szezonális hatásfoka legalább 86%-os. Ennek értelmében az előírásnak megfelelő kazánok kerülhetnek csak forgalomba. A rendelet nem vonatkozik a 400 kW feletti névleges hőteljesítménnyel üzemelő kazánokra. Továbbá minden újonnan forgalomba kerülő kazánt, már 2015. szeptember 26-ától energiacímkével is kötelezően el kell látni.

A rendelet ugyan nem ír konkrét kazántípust, de a hatásfokra vonatkozó minimum kapcsán ez azt jelenti, hogy 2016. július 1-től az EU-ban kizárólag kondenzációs kazánokat lehet forgalomba hozni, vásárolni és beüzemelni. A lakossági felhasználóknál az üzembe helyezés végső határideje 2016. július 1-je volt. A kazáncsere természetesen nem kötelező, hiszen egy működő kazánt nem biztos, hogy érdemes újra cserélni. Ha meghibásodik, megjavíttathatjuk, de cserélni csak kondenzációsra lehet.

Kivételként 30 kW alatti B1 típusú (nyílt égésterű) kombikazánt, és a 10 kW alatti B1 típusú (nyílt égésterű) csak fűtő kazánt, abban az esetben cseréltethetjük újra szabályosan, ha gyűjtőkéménybe kötött. De csak 2 év haladék van ebben az esetben is, tehát 2018. szeptember 26-ig.

A kondenzációs kazánok a többi kazántípushoz képest drágábbak ugyan, de hatékonyabban, gazdaságosabban működnek. Így a kezdeti drágaság később alacsonyabb gázszámlát jelent, vagyis a kondenzációs kazán segítségével hosszú távon mindenki spórolni tud a fűtésen és a melegvíz-előállításon.

Az Európai Unió egyik fontos törekvése, hogy hatékonyabbá tegye az energiafelhasználást és csökkentse a károsanyag-kibocsátást. Korábban a nem energiatakarékos izzók forgalmazását szüntették be a tagállamokban, most a gázkazánoknál történik ugyanez. Ezenfelül a kazánhasználat biztonságosabbá tétele is fontos cél volt. Évente hazánkban 30-50 halálos áldozatot követel a szén-monoxid-mérgezés, és közel 1000 ember kerül kórházba szén-monoxid-mérgezési tünetekkel. Mivel a kondenzációs gázkazán zárt égésterű, vagyis a helyiség levegőjétől teljesen függetlenül működik, így nem juthat szén-monoxid a lakótérbe. Gazdasági szempontból az energiahatékonyság 40 százalékkal növekedhet, míg 25-30 százalékkal csökkenhet a fűtésre használt energia.

A rendelet az egyedi fűtéssel rendelkező lakások és családi házak tulajdonosait érinti, az itt működő kazánok teljesítménye ugyanis nem haladja meg a 400 kW-ot, illetve a melegvíz-tároló tartályok is legfeljebb 2000 liter tárolási térfogatig. A 400 kW feletti teljesítmény a hőközponttal rendelkező társasházakban, a központi kazánokra jellemző.

Az energiacímke lényegében egy A++-tól G-ig terjedő skála, amely megadja, hogy az adott készülék mennyire energiatakarékos. Az A++ a legjobb, a G a legrosszabb. Külön energiacímke jelöli a használati meleg víz (fürdővíz, csapvíz) és a fűtésre használt meleg víz előállítása során mért energiatakarékosságot. Fűtő és kombinált gázkazán esetében minimálisan B energiafogyasztási besorolással kell rendelkeznie a készüléknek, ugyanis ez felel meg a rendeletben előírt 86%-os hatásfoknak. B alatti energia besorolású kazánból csak a meleg víz előállítására szolgáló változatok kerülhetnek forgalomba.

Összefoglalva a legfontosabb: soha ne válasszunk önállóan a kereskedőknél, mert a rendeleti kivételek és lakásunk, házunk egyéni műszaki adottságai miatt számtalan szempontot kell figyelembe venni a készülék kiválasztásánál. Mindig avval a szakmailag megbízható kivitelezővel egyeztessünk ELŐRE, aki a cserét el fogja végezni. Ez azért fontos, mert a kazán, az égéstermék elvezetés, a lakásban/házban lévő egyéb gázkészülékek és a szellőzés is, rendszerben együtt engedély-kötelesek. Hiába lesz felszerelve az új, de rosszul kiválasztott kazán és a drága kéménybélelés –, nem fogjuk megkapni a biztonságos működtetéshez szükséges engedélyeket.

Szükséges engedélyek:

A kazáncsere során kötelezően előírt hatósági engedélyekre és szakvéleményekre is szükség van. A területileg illetékes kéményseprő-ipari közszolgáltató szakvéleménye mellett, hivatalosan felülvizsgált és engedélyezett gáztervet is kötelező benyújtani. A szabályozás folyamatosan változik, ezért kérni kell szakértő véleményét. A beszerelést mindenképpen szakemberrel kell elvégeztetni, aki segít a kazán kiválasztásában, a rendszer megtervezésében, és a kéményseprővel történő egyeztetésben is.

Kondenzációs gázkazán beszerelésének lépései:

1. Kazánválasztás: fűtési rendszerünk és pénzügyi lehetőségeink alapján szakértői segítség igénybevételével.
   2. Gázterv elkészítése: kizárólag mérnök készítheti el, emellett pedig gázkivitelezőre és kéményseprőre is szükség lesz a folyamat során az engedélyek beszerzéséhez,

vagy:

nem minden esetben van szükség gázterv készítésére, lehetőség van egyszerűsített gázkészülék-cserére is, azonban ehhez számos feltételnek egyszerre kell megfelelni, pl.:

– az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű lehet,
– maximum az előző berendezés hőterhelésével megegyező lehet, magasabb nem,
– ha a cseréhez nem szükséges a fogyasztói gázvezeték cseréje vagy átalakítása,
– az új készülék besorolásának teljes mértékig meg kell egyeznie a régiével, illetve
– a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre kell, hogy álljon arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, továbbá az egész lakáson, házon belül minden gázfogyasztó készülék tekintetében.

Emellett még akad pár feltétel, aminek úgyszintén meg kell felelni, ha valaki egyszerűsített gázkészülékcserét szeretne, ezekről érdemes szakemberrel egyeztetni.

2. Kémény átalakítása: kondenzációs kazán számára megfelelő PPS vagy PPS/ALU kémény kialakítása szétválasztott vagy koaxiális rendszerrel.
3. Kondenzvíz elvezetése: megfelelő lejtést biztosítva a kazánon kialakított kondenzációs csatlakozás vagy kondenzációs szifon segítségével a berendezés hozzáköthető bármilyen csatornahálózathoz, így szakszerűen szabadulhatunk meg a savas kémhatású víztől.
4. Kazán beszerelése és beüzemelése: rendelet írja elő, hogy a kazán forgalmazója által meghatározott szervizes szakember üzemelheti csak be a készüléket. Nemcsak a garanciális feltétele biztosítása miatt, hanem beüzemelés során a szervizes ellenőrzi, hogy szakszerűen van-e a rendszerbe kötve a kazán, illetve teljesülnek-e azok a garanciális feltételek, amelyek a garancia biztosításához kötelezően elő vannak írva. A kazán működését a szervizes állítja be úgy, hogy az optimális legyen, vagyis gazdaságosan, a fűtési elvárásokat teljesítve üzemeljen.

Kondenzációs gázkazán esetében a fűtési rendszer egyéb elemei is cserére szorulhatnak:

A kondenzációs gázkazán akkor működik optimálisan, ha a hagyományos kazánokhoz képest alacsonyabb hőmérsékletű fűtési vizet kell előállítania. Ehhez padló- és falfűtésre vagy a radiátoros rendszer túlméretezésére van szükség. Magyarországon a radiátoros fűtés a legelterjedtebb, de a tapasztalatok szerint hazánkban a felszerelt radiátorok alapból túl vannak méretezve. A radiátor gyártója ad megfelelő tájékoztatást arról, hogy adott előremenő vízhőmérséklet esetén milyen teljesítményekkel számolhatunk. Ez többnyire a gyártó katalógusában van feltüntetve, de a pontos méretezésben a tervezést, illetve a beszerelést végző szakember segít.

Savas víz a szennyvízhálózatban:

A hiedelmekkel szemben a kondenzációs kazán által „termelt” savas kondenzvíz nem marja szét a szennyvízhálózatot. A távozó kondenzvíz enyhén savas pH-értékét tekintve gyakorlatilag olyan, mintha híg ecetet engednénk le a lefolyón, így nem okoz semmilyen problémát. Mivel a szennyvíz jellemzően lúgos, így a kondenzvíz ezt a lúgosságot csökkenti, tehát tulajdonképpen még jót is tesz a szennyvízhálózattal.Forrás: Kazáncsere 2016. július 1. után – Ezermester 2016/7

Gáztervek:

A gázszolgáltatóhoz felülvizsgálatra beérkezett tervekkel kapcsolatos szomorú tapasztalat, hogy a tervek jelentős hányada mind tartalmilag, mind szakmailag kifogásolható. Az alábbiakban álljanak itt a gáztervek tartalmával kapcsolatos megjegyzések a gázszolgáltató szemszögéből.

A jelenleg is érvényben lévő GMBSZ úgy foglal állást, hogy annak közzétételét követően a Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárnia műszaki-biztonsági szempontok szerinti tervfelülvizsgálat és lejárt érvényességű (még nem kivitelezett) terv ismételt felülvizsgálata során.

• Nem kell gázterv abban az esetben, ha meglévő készülékek cseréjéről van szó (és csak cseréje, nem pedig áthelyezéssel is járó csere), ha az új készülék:
  – a réginél nem nagyobb teljesítményű,
  – a régivel azonos működési elvű,
  – a régivel azonos rendeltetésű,
  – és a készülékek osztályozása szerint (MSZ CEN/TR 1749) az új készülék a régivel azonos alcsoportba tartozik.

A gázfogyasztó készülékek nem tervköteles cseréje során az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy a GOMBSZ előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kell. E tekintetben a kémény megfelelőségének igazolásaként az időszakos és érvényes kéményvizsgálati bizonylat is elfogadható.

A hivatkozott szabályzati szövegrész egyértelműen meghatározza a tervkötelezettséget, illetve az alóli mentességet, hisz minden új létesítés, átalakítás, bővítés vagy a felsoroltaktól eltérő készülékcsere tervköteles. Azonban, ha a Szabályzat szövegét alaposan szemügyre vesszük, akkor az is igaz, hogy annak nincs visszamenőleges hatálya, így „a közzétételt követő” tervekre vonatkozik, vagyis azt nem deklarálja, hogy a régi előírások 1/1977. NIM rendelettel érvénybe léptetett GOMBSz szerinti szabályozás és az azt tartalmazó normatívák kevésbé lennének biztonságosak. Ezért fogalmaz úgy, hogy „az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy a GMBSZ előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kell”.

A tervezési határok pontos meghatározása:

Az előzőkből következik, hogy például egy légellátási feltételekben – és csak abban – történő változás (nyílászáró-csere fokozott légzárásúra, kéményfelújítás vagy mindkettő egyszerre) nem indokolja a készülékek új szabályozást kielégítő cseréjét vagy módosítását, hiszen ez esetben csak a légellátási és/vagy égéstermék-elvezetési feltételekben következik be változás. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez esetben a tervezés tárgya a légellátásra és/vagy égéstermék-elvezetésre vonatkozik, vagyis a tervezés nem kell, hogy kitérjen a meglévő és egyébként a létesítéskor lévő szabályoknak megfelelő gázberendezésekre.

Ebben az esetben csak arról van szó, hogy a készülékek légellátását biztosítsuk a szükséges légbevezetők meghatározásával és beszereltetésével. Ebből következik, hogy nagyon alaposan meg kell gondolni a tervezési határokat. Hasonló a helyzet, ha például csak a gázmérő vagy vezetékezés áthelyezésére kerül sor, itt is csak az áthelyezéssel, átszereléssel érintett csőszakaszokra, szerelvényekre vonatkozzon a terv, ha egyébként a többi gázberendezés és a légellátás a létesítéskor lévő szabályoknak megfelel. Ennek ellenőrzése viszont tervezői kötelesség, amelyről a tervezőnek a tervben nyilatkoznia kell.

A terv tartalma:

A földgázellátásról szóló törvény végrehajtási utasítása úgy rendelkezik, hogy: „A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét és a GMBSZ előírásainak betartását köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell. A csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzése, az abban előírtak betartása az ingatlantulajdonos kötelessége.”
Az már viszont a tervező mérnök-etikai kötelessége, hogy a létesítéshez szükséges hatósági engedélyek és polgári jogi hozzájárulások beszerzésének szükségességéről az ingatlantulajdonost tájékoztassa. Az idézett szövegrész kiemelt mondatrészeiből következik a tervek részletességére vonatkozó igény és előírás fontossága.

A terv részletessége:

A tervek részletességére – és csak a részletességre – vonatkozóan ajánljuk mintegy példaként az 1. és a 2. ábrán bemutatottakat.

• Adott esetben rendkívül nehéz eldönteni a körülmények műszaki-biztonsági mibenlétét. Erre vonatkozóan említjük meg, hogy például egy égéstermék-elvezető rendszerben történt változtatás akár a lekondenzálódott víztartalom lefagyásához és az égéstermék-elvezetés megakadályozásához is vezethet.

Sajnos a tervek részletességében vannak hiányosságok. A gázszolgáltatóhoz felülvizsgálatra beérkezett tervekre általánosságban jellemző, hogy:

• hiányzik a gázvezeték(ek) hidraulikai méretezése vagy a méretek ellenőrzése, hiányos az égéstermék-elvezető rendszerek elemeinek pontos meghatározása, valamint méretezése,
• nem pontos a beépítésre kerülő szerelvények meghatározása,
• nem pontos a gázfogyasztó készülékek, különösen a kazánok vagy kombi készülékek megnevezése, illetve a hozzájuk tartozó – velük együtt vagy nem együtt minősített – égéstermék-elvezető berendezések tételes (cikkszám szerinti) megnevezése, vagy azok éppen nem ahhoz a kazánhoz tartoznak, ami a tervben szerepel,
• hiányosságok merültek fel a gázfogyasztó készülékek légellátásának meghatározásában, a szellőzők kiválasztásában,
• sablonos, mindenre (vagy éppen semmire sem) alkalmazható műszaki leírások vannak a tervekbe becsatolva.

1. ábra

 

Az természetesen nem műszaki-biztonsági ismérv, hogy a tervező helyesen hivatkozik-e jogszabályokra és/vagy szabványokra, ám ez önmagában is minősíti a felkészültséget. Az a tapasztalat, hogy a tervek jelentős hányada nem konkrétan arról szól, ami a tervezés tárgya. Nem egy esetben találkoztunk olyan műszaki leírással, amely a földmunka és a polietilén-vezeték szerelésével, hegesztésével kapcsolatos előírásokat részletesen taglalja, ám a terv egy lakásbelső gázszerelési munkáiról szól(na).

2. ábra

Nem lehet kifogásolni az ismétlődő, elsősorban technológiai részletek tipizálását, és azok szerepeltetését a műszaki leírásban, ám – a mai számítógépes kultúrával megáldott világunkban könnyen megoldhatóan – csak annyi az elvárás, hogy az ismétlődő részletek ahhoz a tervhez illeszkedjenek, amely az éppen aktuális kivitelezéshez ad normatívákat.

Ismét a felelősségekről:

Egy kicsit emlékeztetve a cikksorozat első írására, felfedezhető a tervekben az a téves filozófia, amely szerint:

• a tervező annak tudatában, hogy őt követően van még egy gázszolgáltatói tervellenőrzés, amely majd valamiféle felelősség-átvállalási szerepben előírja azt, ami kimaradt a tervből,
• – ám, ha ez sem elég, akkor majd a kivitelező – hiszen ő is ért hozzá, ő is szakember – majd csak korrigálja a hiányosságokat, és ha ő sem,
• – akkor ott a műszaki-biztonsági ellenőr (műszaki átvevő), aki aztán mégiscsak a nevét adja az üzembe helyezéshez. Neki igazán érdekében áll, és kötelessége a hiányosságok megállapítása és javíttatása.

Vagyis ebben a filozófiában tetten érhető a felelősségek elmosódása (szétkenése), amiből egy – sose következzék be – bírósági ügy során csak a felelősségek egymásra tologatása, és az „én csak ezt csináltam, meg nem is bizonyítható, és…és… és” kezdetű vég nélküli kifogások következnek. Kérjük, ne kövessék a tervezők ezt a filozófiát, és az általuk készített terv arról – és csakis arról – szóljon, amire a megbízásuk szólt. Az viszont legyen olyan részletes és színvonalas, amelyből a kivitelező minden olyan adatra választ kap, ami az általa – a szakma szabályainak megfelelő kivitelezéshez – végzett installációhoz szükséges is, és elegendő is. Ismételjük az első cikk megállapítását, amely szerint nem szabad a kivitelezőt olyan döntések elé állítani, amelyek a tervező felelősségi körébe tartoznak, hisz ő a szakma szabályai szerinti kivitelezésért felelős, és semmi másért. Forrás: 2010. február 16. Szerző: Aszódi János okleveles gépészmérnök

Kazáncsere:

A gázkazánok lakásaink egyik legfontosabb épületgépészeti elemei. Ezen berendezések szinte észrevétlenül szolgálják ki komfortérzetünket meleg víz, illetve otthonaink megfelelő hőmérsékletének biztosításával. Eljöhet azonban a pillanat, amikor bármilyen okból, melynek oka lehet meghibásodás, fűtéskorszerűsítés vagy lakásfelújítás, kénytelenek vagyunk a készülék cseréjéről gondoskodni. Jelen cikkünkben segítséget szeretnénk nyújtani a csere lehető legszakszerűbb, és költséghatékony lebonyolításához.

Milyen esetekben kell feltétlenül kazánt cserélni?

A kazáncserének több oka is lehet. Lakásfelújítás esetében egyértelmű, hogy az elavult, több évtizedes fűtési rendszert is korszerűsítjük, lecserélve az elavult gázkazánt a lehető legmodernebb típusra. A csere másik – és egyik leggyakrabban előforduló – oka a kényszerűkazáncsere.

A gázkazán, lehetett bár a legmodernebb berendezés beszerelése időpontjában, a hosszú éveken át tartó használat során elhasználódik. A rendszeres és folyamatos karbantartás ellenére, egy idő után az esetleges javítás költsége helyett ésszerűbb egy új készülék megvásárlását és beszerelését megfontolnunk. Bármi is legyen a csere oka, fontos tudnunk, hogy ez a tevékenység nem merül ki a kazán megvásárlásával, és beszerelésével.

Szigorú előírásoknak kell megfelelnie mind a készüléknek, mint pedig az üzembe helyezés folyamatának. A szigor egyik oldalról érthető, lévén a földgáz használata veszélyes üzem, ugyanakkor fontos tudni, hogy a vásárlónak nem kell feltétlenül egyedül, segítség nélkül bejárnia a kazáncsere rögösnek tűnő útját. Megfelelő szakemberek segítségével a vásárló mentesülhet attól, hogy ő maga birkózzon meg a jogszabályok, előírások és rendeletek szövevényes dzsungelével, számára csak egy „feladat” marad, élvezni egy modern, korszerű fűtési és meleg víz rendszer minden kényelmét.

Milyen rendszerű kazánt válasszunk?

Első lépésként el kell döntenünk, milyen rendszerű kazánt szeretnénk beszereltetni. Választhatunk nyílt illetve zárt égésterű kazánrendszerek közül. Fontos tudni azonban, hogy nyílt égésterű kazánok cseréjét – a könnyebben visszaáramló égéstermékek okozta, nem egyszer halálos kimenetelű balesetek miatt – már csak bizonyos feltételek mellett engedélyezik.

A zárt égésterű kazánok biztonságosabbak, cégünk is ezt a megoldást ajánlja, mint az egyik lehető legbiztonságosabb rendszert.  A zárt égésterű kazánokat további két nagy csoportba sorolhatjuk: kondenzációs és nem kondenzációs kazánok. Az EcoDesign irányelvnek megfelelően szeptember 26.-át követően a nem kondenzációs kazánok beszerelésére már nekem lesz lehetőség.

Napjainkban a legkorszerűbb megoldást a kondenzációs kazánok jelentik, amelyek valamelyest drágább áruk ellenére hamar megtérülnek. A kondenzációs technológia alapja az, hogy a füstgázok erőteljes lehűtésével a füstgázveszteséget nem csak az ún.érzékelhető hőtartományban, hanem a vízgőz égéstermék kondenzációja által a párolgáshő hasznosítása révén is minimálisra csökkentjük. Az így hasznosított energiatöbblet biztosítja a magasabb hatásfokot. A kondenzációs technológia és a folyamatos tüzelésoldali szabályozás a jelentős tüzelőanyag megtakarításon túl lehetővé teszi, hogy a kazánok káros anyag kibocsátása a lehető legkisebb legyen.

Kiválasztottam a készüléket, mi legyen a következő lépés?

Gázkivitelezőre lesz szüksége. Fontos tudni, hogy a kivitelező nem készíthet szakvéleményt az égéstermék elvezető rendszerről, ezt hivatalosan egy kéményseprő szakember teheti meg, és az is fontos, hogy a rendszer átalakításához egy un. Gázterv készítésére van szükség, amely elkészítését kizárólag mérnök végezheti. Másik lehetőség az úgynevezett egyszerűsített gázkészülék csere. Ebben az esetben a gázvezeték hálózaton semmilyen mértékben nem lehet változtatni, ez a lehetőség kizárólag a kazáncserére vehető igénybe. A kivitelezésre a gázszolgáltató által elfogadott, mestervizsgával rendelkező kivitelező jogosult. Ilyenkor a gázszolgáltató felé történő bejelentési kötelezettséget is a kivitelező végzi el és nyilatkozik a szerelés szakszerűségéről. A kazánhoz csatlakozó füstgázelvezető rendszert azonban ilyenkor is nyomáspróbázni kell, amit az illetékes Kéményseprő cég végez általában. Ennél az eljárásnál két fontos műszaki paramétert kell szem előtt tartani. Az új készülék teljesítménye nem haladhatja meg a 36kW-ot, valamint az új kazán hőterhelése nem lehet nagyobb a cserélendő készüléknél. Érdemes tehát olyan kivitelezőt megbízni a kazáncserével, aki vállalja, hogy a szükséges szakembereket ő maga keresi meg, és kéri fel a szükséges feladatok elvégzésére. A feladatok között a kéményméretezés kiemelt jelentőségű az optimális füstgáz elvezetési rendszer kiválasztásához. Ezt Remeha kazán vásárlása esetén cégünk térítés mentesen elvégzi.

További fontos előírás, hogy a kivitelező rendelkezzen mestervizsgával, műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal, regisztrációval és felelősségbiztosítással. Mindenképpen olyan kivitelező választását ajánljuk, amely kapcsolatban áll cégünkkel, hisz ezek a szakemberek pontosan ismerik az általunk forgalmazott kazánok műszaki jellemzőit, valamint hogy garanciális szerződéssel is állnak cégünkkel.

Engedélyek? Nekem kell beszereznem ezeket, vagy van más megoldás is?

A kazáncsere folyamán több hatósági engedélyre is szüksége lehet.

A kéményseprő szakvéleményt minden esetben a területileg illetékes kéményseprőnek kell kiállítania, a Gázterv dokumentációt pedig csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező tervező készíthet, amely ezt a tervet engedélyeztetni kell a területileg illetékes gázszolgáltató felülvizsgálati és engedélyezési részlegével. A már említett egyszerűsített készülékcsere esetén is bejelentési kötelezettség van, a szerelést végző kivitelező részéről.

A fentiekből is kitűnik, egy kazán cseréje közel sem egyszerű folyamat, viszont a többi fűtési móddal szemben a földgázüzemű berendezések által kínált kényelem nem csak az egyik

legköltséghatékonyabb megoldás, hanem egyben korunk követelményeinek megfelelően a környezetre nézve az egyik legkevésbé káros is. Ezért meggyőződésünk, hogy érdemes a hazánk európai szinten is kiemelkedő földgázhálózata adta lehetőségeket kihasználva és a hivatalos eljárási módot követve elavult rendszerünk lecserélése illetve új fűtési rendszer kiépítése esetén is emellett döntenünk. Forrás: REMEHA Kazáncsere – Kazan.hu

Egyszerűsített gázkészülék-csere – gázkészülék csere kazán szerelés – fűtés szerelés – kéménybélelésfűtéskorszerűsítés:

Egyszerűsített gázkészülék eljárással lecserélhető gázkészülékek.

• Kéménybe kötött gázkészülékek 36 Kw teljesítményig (kivétel gyűjtőkémény)
• Zárt égésterű turbós gázkészülékek 36Kw teljesítményig.
• Gáztűzhelyek, konvektorok, gázvízmelegítők, gázbojlerek, falimelegítők.

Egyszerűsített gázkészülék csere feltételei:
Meglévő gázkészülék  cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetében végezhető:

1) az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű

2) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél

3) készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával

4) az új készülék besorolása:megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetén az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek. A kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű szakvéleménye rendelkezésre áll arról az égéstermék elvezető rendszerről, kéményről amihez az új gázkészülék csatlakozik.

5) ha az új gázkészüléket  kizárólag a gázkészülék részeként együtt tanúsított égéstermék elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemű.(pl.:turbós,zárt égésterű gázkészülék együttminősített kéménnyel)

Ki végezhet egyszerűsített gázkészülék cserét?

Egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, gázszolgáltató rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti. Rendelkeznie kell gázvezeték műszaki biztonsági felülvizsgálói jogosultsággal.

Az egyszerűsített gázkészülék csere folyamatában az érintett csatlakozópontok és a felszerelt új elemek tömörség vizsgálata el kell végezni, nyomásmérő készülékkelvagy egyszerű szivárgás ellenőrzéssel.

Az egyszerűsített gázkészülék csere után a csatlakozó vezeték és a gázkészüléket műszaki biztonsági ellenőrzését, a gázkészülék cserét végzőszerelőnek, kivitelezőnek el kell végeznie, és annak eredményét dokumentálnia kell és az illetékes földgázelosztónak bejelenteni, szerelői nyilatkozaton!

C6 jelzés, mit jelent?

Új szabályozás július 1-től – C6 előnyben!

Az MBSZ módosításait figyelembe véve a FŐGÁZ  július 1. után a gázkészülékek és CE jelzettel ellátott égéstermék-elvezető rendszerek összeépíthetőségét igazoló Alkalmazástechnikai Bizonyítványokat (ATB) nem fogja elfogadni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy azok a gázkészülékek, amelyek nem rendelkeznek C6-os égéstermék-elvezetési kategória szerinti minősítéssel, a továbbiakban csak saját, ún. együtt tanúsított égéstermék-elvezető rendszereikkel lesznek szerelhetők.

Az eljárásrend változása már most érezteti negatív hatásait. Tisztán látható, hogy a jelenlegi, jól működő rendszerben mekkora zavarokat fog okozni az ATB-k figyelmen kívül hagyása. De vajon miért is?

Kezdjük azzal, hogy hangsúlyozzuk: Minden esetben a gázkészülék gyártója – és nem a minősítést végző szervezet – hozza meg a döntést, hogy az adott gázkészülék milyen égéstermék-elvezetési módozatokban legyen alkalmazható. Ezt támasztja alá az is, hogy létezik olyan készülék, amely az európai országok egy részében C6-os kategória szerint minősített, Magyarországon azonban ugyanaz a készülék már csak saját égéstermék-elvezető rendszerrel szerelhető.

Különbség van a készülékpalettában is.

Egyrészt vannak olyan gyártók, amelyeknél a termékcsalád egy része C6-os minősítésű (jellemzően a nyugat-európai gyártóhelyeken készült) készülék, más része viszont csak saját égéstermék-elvezető rendszerrel szerelhető.

Másrészt vannak olyan gyártók is, akik C6-os minősítésű termékekkel egyáltalán nem rendelkeznek. Azt gondolhatnánk, hogy nekik az új szabályozás előnyt biztosít, hiszen így több saját égéstermék elvezető rendszert értékesíthetnek. Vajon a hazai viszonyok között miért nem örülnek mégsem?

Az ATB-k eddig lehetőséget adtak a gázkészülékgyártóknak, a kereskedőknek és a kivitelezőknek is, hogy felismerve a minősítési rend visszásságait, a számukra legelőnyösebb és legrugalmasabb módon alkalmazkodjanak a fennálló rendszerhez. Az új szabályozással ez a jól működő, mindenki érdekeit szem előtt tartó rendszer került veszélybe.

Nem lehet komolyan venni azt a szabályozást, ami azt támogatja, hogy a készülék részének kell tekinteni olyan égéstermék-elvezető rendszert is, amit nem a készülékkel együtt

vásárolnak meg, nem a készülékkel egy időben építenek be, aminek telepítési körülményeit befolyásolják az épület adottságai, amely számos ponton kapcsolódik az épület szerkezetéhez, tűzszakasz-határokon halad keresztül, stb.

A döntéshozók az ATB-k elfogadásának megszüntetésekor nem gondoltak arra, hogy az új eljárásrend lényegesen át fogja alakítani a kazánok magyarországi forgalmazási lehetőségeit és jelentős hátrányokat okoz mind a négy piaci szereplőnek.

1. Akazángyártó érdeke, hogy minél több készüléket tudjon értékesíteni adott piacon. Az eladások azonban a C6-os égéstermék-elvezetési módozattal nem rendelkező kazánok esetében jelentősen csökkenni fognak, hiszen egyetlen további piaci szereplőnek sem áll érdekében az alkalmazásukkal járó, nyilvánvaló hátrányokat elszenvedni. Felértékelődnek viszont azok a gyártók, amelyeknek minden készüléktípusa C6-os, ezáltal alkalmazásuk könnyebb és semmilyen előre látott kockázattal nem jár.
2. A kereskedő érdekeazt kívánja, hogy az égéstermék-elvezető rendszer optimálisan alacsony készletszintjével a lehető legnagyobb forgalmat érje el. Abban az esetben, ha minden kazánhoz más és más, ún. együtt tanúsított égéstermék-elvezető rendszert kell készleteznie, könnyen előfordulhat az, hogy hiába áll „hegyekben” valamely típusú univerzálisan alkalmazható égéstermék-elvezető rendszer a raktárban, azt a vevőjét nem tudja majd kiszolgálni, aki éppen egy saját rendszert igénylő, nem C6-os készüléket vásárol. Másrészt ott a vevőivel szembeni erkölcsi-tájékoztatási felelőssége is, akik figyelmét fel kell hívnia arra, hogy ha egy nem C6-os minősítésű kazánt és a hozzá kapható saját kéményrendszert vásárol, akkor egy – bármilyen okból szükséges – későbbi készülékcsere esetén vagy az egész kéményt cserélnie kell a kazánnal együtt, vagy kénytelen ugyanannál a márkánál maradni. Nyilvánvaló érdeke azt kívánja, hogy saját értékesítési érdekeit nézve és vevőit megtartva, olyan készüléket ajánljon, amihez a jövőben is mindenfajta égéstermék-elvezető rendszer csatlakoztatható.
3. A kivitelező érdeke, hogy egy jól megszokott, bevált technológiát vagy terméket alkalmazhasson minden munkája során, az égéstermék-elvezető rendszer minőségét, egyedi tulajdonságait ismerje, ne kelljen minden esetben más gyártó termékéhez, egyedi szabályaihoz, elvárásaihoz alkalmazkodnia. Rendkívül fontos kivitelezői érv az univerzális rendszerek kiemelkedően magas minősége mellett az is, hogy azok választéka és alkatrész-ellátottsága lényegesen nagyobb, használatukkal minden telepítési szituáció megoldható – kedvezőbb árszint mellett. Nem beszélve arról, hogy ezen univerzális rendszerek elérhetősége lényegesen jobb. Mindig van a kereskedőnél készleten, nem kell rá akár napokat-heteket várni.
4. A végfelhasználó érdeke, hogy lehetőleg a legolcsóbban hozzájusson a legjobb minőségű rendszerhez. Olyanhoz, ahol a szakkivitelező által a hatályos előírások szerint beépített égéstermék-elvezető rendszer megfelelő minőségét egy független szervOlyanhoz, amivel hosszútávon is biztosítható az égéstermék biztonságos elvezetése úgy, hogy egy esetleges készülékcsere esetén ne legyen kénytelen egyúttal akár a teljes kéményrendszerét is kicserélni.

Ezeknek a feltételeknek jelen pillanatban csak a C6-os minősítésű készülékek felelnek meg!

Összegzésképpen, a 2016. július 1-től életbe lépő új szakmai környezetből – a piaci szereplők fenti szempontjait figyelembe véve – azt az egyértelmű következtetést kell levonnunk, hogy az új szabályozás alkalmazása esetén hazánkban kizárólag a C6-os minősítésű gázkészülékeknek lesz piaci létjogosultsága.

Forrás: http://www.tricox.hu/uj-szabalyozas-julius-1-tol-c6-elonyben

Mit jelent az ERP?

Az ERP = ÖKODESIGN irányelv = Környezetbarát tervezés irányelve: Az ERP az Európai Unió 2015 Szeptember 26.-tól életbe lépő előírása, melynek lényege, hogy a fűtőberendezéseknek és tárolóknak bizonyos energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelniük. Az ERP létrejöttének oka a klímaváltozás elleni harc, és a széndioxid kibocsájtás csökkentése volt.

Az energia hasznosítással kapcsolatos termékeket a környezetbarát tervezésre vonatkozó irányelvek alapján kell létrehozni, mely irányelveket az ERP tartalmazza. 2015.Szeptemberétől már csak az irányelvek szellemében tervezett termékek hozhatók forgalomba.

Az ERP irányelvei:

• a 400 kW–nál kisebb teljesítményű kazánokra,
• hőszivattyúkra,
• kombinált hő- és áramtermelőkre,
• a 2000 liternél kisebb űrtartalmú használati melegvíz- és puffertárolókra vonatkozó előírásokat rögzíti.
• A hagyományos gázkészülékek közül a zárt égésterű készülékek,
• illetve a 10 kW-nál nagyobb kéményes fűtő,
• és a 30 kW teljesítménynél nagyobb kéményes kombi készülékek 2015.09.26-tól NEM hozhatók kereskedelmi forgalomba.

A forgalomban maradt termékeket úgynevezett energiacímkékkel kell ellátni! A 70 kW-ot nem meghaladó teljesítményű rendszereket energiahatékonysági rendszercímkékkel kell ellátni, a rendszer összes elemének figyelembevételével.

Az Európai Unió előírása szerint 2015. szeptember 26-tól a fűtőberendezéseknek és tárolóknak meg kell felelniük bizonyos energiahatékonysági követelményeknek. Továbbá a hőtermelőket 70 kW teljesítményig és kevesebb, mint 500 literes űrtartalmú tárolókból, a fent megjelölt dátumtól az energiahatékonysági címkével kell megjelölni.

 A klímavédelem mint globális kihívás:

 Az intézkedés oka a klímaváltozás elleni globális küzdelem és a CO2-kibocsátás csökkentése igénye.A résztvevők már 1997-es Kyotói éghajlatváltozási világkonferencián bejelentették, hogy az iparilag fejlett országok üvegházhatást okozó gázkibocsátást átlagosan 5,2% -kal csökkentett 1990-hez képest. Vállalták, hogy ez az első, 2008-2012 kötelezettségVállalási időszakban elérik. Később a qatari klímacsúcstalálkozó delegáltjai megállapodtak, hogy a Kyotói Protokollt 2020-ig kiterjesztik.

Az európai országok vezető szerepet játszanak a  klímaváltozási célok elérése, ezért az Európai Komplex intézkedéscsomagot terjesztett elő 2007. január. Ez konkrét célokat tűzött ki az üveghatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében támogatja a megújuló energiákat és az energia-megtakarítást. Mindössze két hónap később a 27 államfő és kormány kötelező formában lefektette az Európai Tanács 20-20-20 célokként ismert energia- és klímapolitikai céljait. Ezek a célkitűzések előírják, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 1990-hez viszonyult 2020-ra 20% -kal csökkennie kell.

Ezenkívül, a megújuló energia energiaszektorbeli részesedése 20% -kal növekednie kell ennek a dátumnak, miközben az energiahatékonyságnak legalább 20% -kal kell emelkednie kell.E célkitűzések elérése érdekében hozták az épületek energiateljesítményére vonatkozó irányelv, a Megújuló energiaforrások irányelvét és a környezetbarát tervezési irányelvét.

Környezetbarát tervezés irányelve:

Környezetbarát tervezés irányelve az energia kapcsolatos termékek (ERP) környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények európai szabályozási kerete

alkotja. Ez az intézkedés következtében egy fosszilis energiát használó kazánok, legfeljebb 400 kW leadott teljesítményű hőszivattyúk, legfeljebb 50 kW leadott elektromos teljesítményű kombinált hő- és energiaegységek, és legfeljebb 2000 literes használati melegvíz és puffertartályok 2015. szeptember 26-tól csak abban az esetben értékesíthető az Európai Unióban, ha megfelelnek az irányelvek hatékonyságra, hangerő-szintre (beleértve a hőszivattyúk kültéri egységeit), és egy tartályok hőszigetelése vonatkozó előírásainak.Ez az Unióra vonatkozó irányelv vonatkozik az olaj- és gázkazánokat, a hőszivattyúkat, a kapcsolt energiatermelő egységeket és a melegvíz- és szolártárolókat. Emellett70 kW teljesítményig a hőtermelőket és rendszereket ugyanolyan energiahatékonysági címkével kell majd ellátni, mint amilyeneket az elektromos készülékek (mosógépek, hűtőszekrények, centrifugák és televíziók) esetében már alkalmaznak. A vásárlók így és a címkéken látható különböző színek és betűk alapján azonnal láthatják az adott termék energiahatékonyságát.

A minimális hatékonysági követelmények durván a kondenzációs kazánok hatékonysági szintje felelnek meg, és többé-kevésbé az alacsony hőmérsékletű hagyományos gáz és olajfűtésű kazánok végét jelenti. Az egyetlen kivétel a ventilátor nélkül nyitott égésterű kombinált gázkazánok legfeljebb 30 kW teljesítményig. Az EU minimumkövetelményeket határozott meg a közvetett fűtésű használati melegvíz tartályokra is, amely a vízmelegítéshez szükséges használati melegvíz tartályokra vonatkozik. Ezeket a készenléti veszteség alapján számítják ki.A “szezonális központi fűtési hatékonyság” kulcseleme a hőtermelők energiahatékonysági értékelése. Ez az egy bizonyos meghatározott fűtési időszak alatt a kazán által lefedett központi fűtési igény és az igényeknek megfelelő éves energiafogyasztás százalékos aránya. Ez a paraméter durván az ismert [DIN-hez viszonyítva] szezonális hatékonyságnak felel meg, bár ezt másként számítják ki, és a kondenzációs kazánokra érvényes például.

 Az ERP irányelv előírja a maximum 70 kW teljesítményű kimeneti hőmérsékletű hőtermelők, és legfeljebb 500 literes használati melegvíz tárolókenergiahatékonysági címkével való azonosítását. Ezeket egyedi termékekre és rendszercsomagokra bocsátják ki.

Termékcímke és rendszercímke legfeljebb 70 kW kimeneti teljesítményig:

Ezenkívül, 2015-től az energiahatékonysági címkével kell maximum 70 kW teljesítményű hőtermelőket és legfeljebb 500 literes tartályokat. A címkék követik

A háztartási gépekből ismert “A-tól G-ig” elvet kiegészítve különböző színű vizuális azonosítókkal. Ezek egy címkék eltérő osztályba sorolják az egyedi termékeket. A fenti rendszer kiegészítéséül, a csomagként forgalmazott rendszerkombinációkat címkékkel kell ellátni. Minden energiafogyasztást befolyásoló terméknek viselnie kell egy megfelelő energiafogyasztási címkét árusításkor. A címkézés egyik célja, hogy a vásárlók egy pillantással meg tudják állapítani a termék energiabesorolását. Egy termék osztályba sorolásának alapja a hőtermelő energiahatékonysága. Az új termékcímkék további környezetvédelmi információval szolgálnak a vásárlók számára. A hőtermelőket kezdetben kilenc hatékonysági kategóriába sorolják A ++ – tól G-ig. Míg az A – G kategóriák a hagyományos kazánokat tartalmazzák, az A + és az A ++ kategóriában a kombinált hő – és elektromos rendszereket, a megújuló energiaforrásokat jelentik majd. A vízmelegítők kizárólag az A – G kategóriákba sorolják. Az új hatékonysági kategóriák 2019-től lesznek érvényesek. Egy kiegészítő A +++ kategóriát a hőtermelőkre, az A + kategóriát a vízmelegítőkre érvényesen vezetik be. Az E-től G-ig terjedő kategóriákat 2019-től töröl mindkét termékcsoportból.

A termékcímkéken kívül, a csomagcímkének tartalmazniuk kell energiaértékelési információt. Egy rendszercsomag hatékonyságát különféle vezérlőegységekkel, napelemes rendszerekkel használati melegvíz fűtés számára és / vagy központi fűtés támogatással és kaszkádrendszerekkel lehet növelni. A hőtermelő hatékonyságára gyakorolt ​​hatást a rendszercsomagba szánt komponensek alapján lehet kiszámítani. E számítás azután befolyásolja a címkézési besorolást. Egy forgalmazó cég, általában egy kivitelező vállalkozó, felelős a pontos címkézésért. Ha kereskedő partnerek különböző gyártóktól származó termékeket tartalmazó csomagot ajánlanak, a címkézési felelősség őket terheli. Az egy

bizonyos szállítótól származó komplett csomagok egyszerűbbek, mert a csomag már fel van címkézve, és nincs szükség a vállalkozó részéről járulékos kiadásraForrás: DBH

A garanciális szerviz időszakának meghosszabbítása (pl.: 3+2 év)

Például egy konkrét (VIESSMANN) terméken keresztül tudjuk jól megérteni a fogalmat:

Az új Vitodens 100-W készülékekhez most kiterjesztett jótállással járó, komplett szolgáltatáscsomagot veszünk például:

A kiemelt szerelő- és szervizpartnereink közreműködésével elvégzett szerelés és a rendszeres, szakszerű karbantartás a készülékeink élettartamára pozitívan hatással bír. Erre alapozva a Viessmann most komplett szolgáltatással kínálja Önnek az 5 év teljeskörű jótállás lehetőségét.

A csomag magában foglalja az Ön Vitodens 100-W készülékének beüzemelését követő rendszeres évenkénti karbantartását, a meghosszabbított jótállás teljes időtartama alatt. Ön az elkövetkező 5 évben nyugodtan hátradőlhet, és élvezheti a kényelmet és a megbízhatóságot.

Különösen érdemes a kiterjesztett garancia lehetőségével élni, mely számos előnnyel jár.

• A Viessmann által vállalt 24 hónap garancia 60 hónapra bővíthető.
• Gázkészülékének éves karbantartásait egy arra feljogosított, szakképzett Viessmann szervizpartner rendszeresen elvégzi.
• A karbantartás elvégzésének esedékességéről rendszeresen emlékeztetik.
• A karbantartások és az esetleges javítások alkalmával kizárólag eredeti, Viessmann gyári alkatrészeket használnak fel. Az alkatrészek költségét a csomag már tartalmazza.
• A rendszeres és szakszerű karbantartásoknak köszönhetően a kazán, és azon keresztül a teljes fűtési rendszerének üzembiztonsága növekszik.

Feltételek:

• A készüléket egy kiemelt Viessmann szerelő partner a Viessmann Fűtéstechnika Kft-től vásárolta, és az előírásoknak megfelelően építette be a fűtési rendszerbe.
• A készülék szabályosan került felszerelésre, az engedélyköteles szolgáltatók engedélyei rendelkezésre állnak.
• A készüléket szerződött kiemelt Viessmann szervizpartner helyezte üzembe.
• Az üzemeltető az üzembe helyezéstől számított két hónapon belül a karbantartási szerződés megkötésére vonatozó szándékát a mellékelt megrendeléssel jelzi.
• A karbantartások és a garancia meghosszabbításának díját a megadott határidőig kifizeti.
• A kazánberendezés üzemeltetési és vízminőségi feltételeiben foglaltakat a garancia teljes időtartama alatt betartják.

Klíma és hőszivattyú értékesítési szabályai, klímavédelmi jelentés, szükséges adatlapok kitöltésének módja:

A legfontosabb szabály, hogy az értékesített berendezéseket minden esetben a NKVH (Nemzeti Klímavédelmi Hatóság) honlapján lévő felületen az értékesítést követő 8 napon belül rögzíteni kell. A rögzítéseket csak REGISZTRÁT partner tudja elvégezni. A lejelentés minden előtöltött, és nem előtöltött, illetve karbantartott, vizsgált , stb. készülékre vonatkozik. Mindezen törekvés a klímaegyezményben rögzítettek betartására illetve az üvegházhatás csökkentésére vonatkozik.

A NKVH felé betartandó rendeletek az alábbiak:

• 35/2014(XI.19)NGM rendelet (egyes szállítható nyomástartó edényekre vonatkozó szabályok)
• 517/2014 EU rendelet (A vállalkozások regisztrációs és a Hatóság nyilvántartási kötelezettsége)
• 1005/2009 EK rendelet ((2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról
• 1516/2007 EK rendelet ((2007. december 19.) az Európai Parlament és a Tanács 842/2006/EK rendelete alapján az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú- berendezések általános szivárgásellenőrzési követelményeinek megállapításáról
• MSZ-EN 378/ 1-4 rendelet
  • Hűtőrendszerek és hőszivattyúk. Biztonsági és környezetvédelmi követelmények