Épületgépészeti alapismeretek – 3. fejezet Kazán- radiátor- szerelvények kiválasztása

Tartalom

FONTOS SZEMPONTOK ÚJ KAZÁN VÁSÁRLÁSA ELŐTT 

ENERGIATAKARÉKOS MEGOLDÁSOK 

A KONDENZÁCIÓS KAZÁN HATÁSFOKA

RADIÁTOR MÉRETEZÉS 

HŐSZÜKSÉGLETSZÁMÍTÁSI PÉLDA 

SZERELVÉNYEK KIVÁLASZTÁSA

Kazánkiválasztás, radiátor kiválasztás, szerelvények kiválasztása

FONTOS SZEMPONTOK ÚJ KAZÁN VÁSÁRLÁSA ELŐTT

Az energiaárak folyamatos növekedése miatt a családok jövedelmük egyre nagyobb hányadát költik közüzemi díjakra. Így a lakosság részéről egyre fokozottabban jelentkezik az igény a fűtési rendszerek átalakítására, korszerűsítésére, az alternatív energiák felhasználására. Főként az emelkedő földgáz ára segítette elő az utóbbi 1-2 évben az energiatakarékos fűtési rendszerek, berendezések előtérbe kerülését. 

Az energiaárak nem várt, rohamos növekedése is sokakat késztet olyan változtatások bevezetésére, amelyek a megszokott komfortérzet megtartása mellett lényegesen csökkentik a havi energiaszámlákat, és megvalósításuk optimális ár-érték aránnyal bír, így a szükséges ráfordítás hamar megtérül.

Az alábbi táblázat az energiatakarékos megoldások beruházási költségét és várható energia-megtakarítását hasonlítja össze:

rható energia-megtakarítását hasonlítja össze:

Energiamegtakarítási beruházás típusa	Energia-megtakarítási lehetőség  (%)	Energia-megtakarítási átlag(%)	Beruházási költség (m Ft)	Beruházási költség átlag (m Ft)
Gázkazán cseréje hagyományos helyett kondenzációs kazánra	15-30	22,5	0,5-0,8	0,65
Pótlólagos külső falszigetelés	15-20	17,5	0,5-1,5	1
Nyílászárók cseréje hőszigeteltre	15.okt	12,5	0,5-1,5	1

ENERGIATAKARÉKOS MEGOLDÁSOK

A megfelelő hatásfokú és költséghatékony energiatakarékos fűtési rendszerek kiépítésének meghatározó szakasza az előzetes tervezés. 

A tervezés során figyelembe kell venni az épületszerkezet sajátosságait:

• a falak és a födémszerkezet hőáteresztő képességét, 
• a szigetelést, valamint 
• a nyílászárók minőségét. 

A tervezést feltétlenül bízzuk olyan szakemberre, aki a megfelelő számítások elvégzése után tesz javaslatot energiatakarékos fűtési rendszerünk kiépítésére. Ha nem készülnek el a szükséges számítások, a háztartás fűtése nem lesz optimális. 

Alulméretezett rendszer esetén pótlólagos rásegítésre lesz szükség, amely ismételt beruházást jelent, valamint üzemeltetése is drágább. 

A túlméretezett rendszerek már a létesítés során többe kerülnek, működtetésük is többe kerül, és nagyobb terhet rónak környezetünkre.

Fontos továbbá a rendszer optimális beállítása is. A hazánkban legelterjedtebb cirkó rendszereknél figyelembe kell venni a kazánból távozó víz és a fűtőközegből visszatérő víz hőfokát. 

A hazánkban hosszú ideig használt 90/70 °C hőmérséklettel működő rendszerek – ahol 90 °C a fűtővíz hőmérsékletét és 70 °C visszatérő, lehűlt vízhőmérsékletet jelent – ma már korszerűtlenek. 

Fűtéstakarékossági szempontból sokkal ideálisabb

• a korszerű, alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés,                                        amely legfeljebb 60-65 °C, 
• vagy a padló- és falfűtések, amelyek 40-45 °C vízhőmérséklettel működnek. 

Az ilyen rendszerek a fenti hőmérsékleteket is csak a leghidegebb téli napokon produkálják, a fűtési szezon legnagyobb részében ennél alacsonyabb hőmérséklettel üzemelnek, amennyiben modulációs szabályzót választunk a kazánhoz.  Így jelentős energia megtakarítás érhető el, és a környezet terhelése is csökken.  

Radiátoros fűtés esetén érdemes valamennyi helyiségben egyedi hőmérséklet szabályozását lehetővé tevő termosztatikus radiátor szelepeket alkalmazni, kivéve ott, ahol a központi termosztát van. Ez a megoldás megakadályozza a túlfűtést, a nem használt helyiségek hőmérséklete is szabályozható, melegebb időben pedig automatikusan csökkenti a radiátor hőleadását.

Manapság az intelligens fűtésszabályozó rendszerek is hozzájárulnak a fűtéstakarékossági erőfeszítésekhez, hiszen mindennapi életünkhöz igazíthatjuk a fűtési beállításainkat, és optimalizálhatjuk az energiafogyasztást is. Az intelligens hőmérséklet szabályozó, egyedülálló módon, akár távvezérléssel is képes biztosítani otthonunk melegét, mobilunk vagy tabletünk segítségével, az Öko-program kiválasztásával pedig jelentős energia megtakarítás érhető el. forrás: (www.okosanna.com)

Meglévő rendszerek hatékonyságának növelése:

A családok energia felhasználásának túlnyomó többségét a fűtés és a háztartási melegvíz előállítása adják. Jelenleg a városi háztartások legtöbbje gázüzemű fűtési rendszert használ. A hagyományos fűtési rendszerek közül környezetünk szempontjából az egyik legkedvezőbb a gázkazánok használata, mivel ebben az esetben kerül a legkevesebb környezetkárosító anyag (szén-dioxid, szén-monoxid, NOx) a légkörbe.

Természetesen vannak megújuló energiára épülő megoldások is, mint például a hőszivattyús fűtési vagy szolár rendszerek. Szakértők szerint viszont a jelenlegi energia árak és kiépítési költségek mellett a leghatékonyabb és leggazdaságosabb – a befektetés megtérülési idejét is figyelembe véve – a kondenzációs gázkazánok használata.

A KONDENZÁCIÓS KAZÁN HATÁSFOKA

A hőtermelő (kazán, cirkó) megvásárlásnál nem árt, ha tudjuk a hatásfok és az éves hatásfok közötti különbséget. Amíg a hatásfok a kazán vagy cirkó névleges terhelésénél mért érték, az éves hatásfok a fűtési üzemviszonyok figyelembe vételével mért éves átlag. Egy jól méretezett – az épület hőveszteségéhez illesztett – kazán, a fűtési szezonban csak igen rövid ideig, általában egy-két napig működik teljes terheléssel. A fűtési időszak nagyobb részében a fűtőberendezés és a hőtermelő is csak fél, vagy annál kisebb terhelésen üzemel. A hagyományos kazánok csökkentett terhelés mellett – ún. részleges kiterheltségnél – alacsonyabb, sőt gyakran lényegesen alacsonyabb hatásfokkal működnek, mint teljes terhelésnél. A részterheléshez tartozó hatásfok, más néven hasznosítási fok a részterhelés mértékétől függően változik.

Az 1. grafikonon sok éves meteorológiai mérések statisztikai adatai alapján egy átlagosnak tekinthető fűtési szezon fűtőberendezés kiterheltségi (részterhelési) értékei láthatók. A fűtési szezon 210 – 240 napjából alig néhány napig kell a berendezésnek 100% közelében lévő terheléssel dolgoznia, a szezon nagy része 50% kiterheltség alatti üzemelést kíván. A következő 2. grafikonon három különböző kazán hatásfokának – amit a teljes terheléshez tartozó hatásfoktól megkülönböztetésül hasznosítási foknak nevezünk – változása látható a részterhelés, vagyis a kiterheltség függvényében.

Az előző két görbe segítségével képezhetjük az éves hatásfokot: a fűtési szezon valamennyi napjához tartozó kazán kiterheltség értékének kazán hasznosítási fokát összeadva, majd osztva a fűtési napok számával az éves (átlagos) hatásfokot kapjuk eredményül. Ez a szám tehát nem egyetlen üzemállapothoz tartozó érték, hanem a fűtési szezon sajátosságait, nagyobb részt csökkentett terhelésen történő üzemelést figyelembe vevő éves átlagérték, ami a teljes terhelésen mért hatásfoktól jelentősen eltérhet. Ha egy kazánra gyárilag megadott hatásfok érték például 92% (ami egy jó értéknek tekinthető), még lehet, hogy éves átlagos hatásfoka mindössze 70% vagy még annál is kevesebb. Sajnos ide tartozik a korábbi hazai gyártású kazánok nagy része. A valóban minőségi kazánok katalógusaiban, gépkönyveiben már nem hatásfok, hanem éves hatásfok adatot adnak meg.

Már a 2008-as évben észlelhető volt, hogy a kazánok piaca is a magas komfortfokozatú, gazdaságos termékek felé fordult, ami egyértelműen a kondenzációs készülékeket jelenti. A piacon ma elérhető energetikai beruházások (hőszigetelő vakolatrendszer, nyílászárók cseréje, napelemek, napkollektorok, hőszivattyú) közül a leggyorsabban megtérülő befektetés egyértelműen a meglévő fűtőberendezés kondenzációs kazánra történő cseréje. Mielőtt kiválasztjuk a megfelelő kondenzációs kazánt fűtési rendszerünkhöz, mindenképpen igényeket kell végig gondolni. A kazán kiválasztásakor  tudnunk kell, hogy igényeinknek megfelelően a választott kazánnak

• milyen szerkezeti elemei vannak, 
• milyen a szabályozástechnikája, és ha anyagi keretünk engedi, bátran kombináljuk 
• alternatív megoldásokkal (napkollektor, hőszivattyú, stb.), hisz így még több energiát takaríthatunk meg. 
• A kazán teljesítménye is fontos, ehhez ismernünk kell a 
• lakás pontos hőszükségletét, épületgépész tervező szakember segítségét kérve.

Kazáncsere előtt mindenképpen át kell nézetni a rendszer állapotát, és az új készülék felszerelése előtt a rendszert többször, és alaposan átmosatni, majd korszerű vízkezelést alkalmazni.

Az alábbiakban néhány olyan szempontot kívánunk bemutatni, amit fontos szem előtt tartani a kazán kiválasztásakor.

Hatásfok

A kondenzációs kazánok annál magasabb hatásfokkal működnek, 

• minél alacsonyabb a kazánba visszatérő fűtővíz hőmérséklete és 
• minél magasabb a füstgáz harmatponti hőmérséklete. 

Harmatponti hőmérséklet alatt indul meg a kondenzáció, a füstgázban lévő vízgőz lecsapódása, a rejtett hő hasznosítása és ezen keresztül a kazán hatásfokának rohamos javulása. A füstgáz harmatponti hőmérséklete a tüzelőanyag összetételétől és a levegőfeleslegtől függően 53-57 °C között mozog. Ha a kazán hőcserélője jó hővezető-képességű anyagból készül, 50 °C alatti visszatérő fűtővíz-hőmérsékletnél már megindul a kondenzáció. Annál intenzívebb lesz, minél alacsonyabb ez a vízhőmérséklet. Mivel padló- és falfűtésnél a visszatérő vízhőmérséklet mindig jóval 50 °C alatt van, e fűtési rendszereknél nagyon jó, 108% körüli hatásfokkal számolhatunk.

Téves az a nézet, amely szerint radiátoros fűtésnél nincs kondenzáció, és ezért csak padló-, ill. falfűtésnél érdemes kondenzációs kazánt alkalmazni. Radiátoros fűtésnél is minden esetben van kondenzáció, ha 50 °C alatt van a visszatérő fűtővíz hőmérséklete. Ha a nemzetközi és a magyar előírások szerint is ajánlott 75/65/20 °C-ra méretezik a radiátorokat, csak -5 °C-nál alacsonyabb külső hőmérsékletnél nincs kondenzáció, a többi esetben igenis van.. Ez azt jelenti, hogy a magyar éghajlati viszonyok mellett, a fűtési szezon több mint 90%-ában kondenzációs üzemben működik a kazán. A régebben szokásos 90/70/20 °C-ra méretezett radiátoroknál a fűtési szezon mintegy 60-70%-ában számíthatunk kondenzációs üzemre. Ha figyelembe vesszük a szokásos túlméretezést és az utólagos épület-hőszigeteléseket, ablakcseréket, még ennél is jobb a végeredmény a 90/70/20 °C-ra méretezett radiátoroknál, így régi, nem kondenzációs kazánokra tervezett rendszerek esetén is javasolt a kondenzációs kazánra  való csere.

A kondenzációs üzem szempontjából a legkedvezőtlenebbek a feltételek a HMV-előállításnál. Itt átlagban 98-100%-os hatásfokkal számolhatunk. Megjegyzendő, az utóbbi időben már nagy hőcserélő felülettel rendelkező, ún. kondenzációs indirekt fűtésű tárolókat ajánlanak és forgalmaznak, amelyeknél jelentős kondenzációs hőnyereséget lehet elérni. Kis épületek, lakások esetében gyakori probléma, hogy a kis terjedelem és a jó hőszigetelés miatt a fűtés mindössze néhány kilowatt készülék teljesítményt kíván, viszont a használati melegvíz előállítás miatt minimum 18, de inkább 24 kW-os készüléket kell beépíteni. Ilyen esetben a hagyományos kombi készüléket a jelentkező kis fűtési teljesítményre leszabályozni nem lehet, továbbá fűtési üzemmódban mindig alacsony részterhelésen, tehát gyenge hasznosítási fokkal fog működni. Kondenzációs üzemű kombi készülékből viszont nyugodtan beépíthető a használati melegvíz előállításhoz szükséges nagyobb (18 vagy 24 kW) hőteljesítményű, a fűtési üzemben jelentkező alacsony kiterheltség mellett a hasznosítási fok csak javul. A melegvíz állandó és egyenletes kifolyási hőmérséklettel áll rendelkezésre a véghasználó számára.

Szabályozás

A legjobb kazánok sem tudnak teljesítményt szabályozni, ha a szabályozás módja nem ideális, vagy nem használunk külső időjárás-követő szabályozót. 

A dinamikus (automatikus) szabályozás nagyban hozzájárul a jobb kazánhatásfokhoz. Szabályozott égővel egzakt módon igazítja a teljesítményt a mindenkori hőigényhez automatikusan és fokozatmentesen.

A hagyományos kazánokhoz képest a kondenzációs készülékek jobban modulálnak. Ezzel szemben a hagyományos készülékek égője részterhelés mellett (ki-be kapcsolva) dolgozik, ezáltal sok, energiaigényes égőindításra van szükség. A folyamatos szabályozású üzemmódon keresztül az égő kevesebb ideig van nyugalmi állapotban. Ennek előnyei: 

• kevesebb készenléti hőveszteség, 
• kevesebb energiafelhasználás, 
• kevesebb környezeti terhelés, 
• kevesebb költség. 

A hőntartást a külső hőérzékelő jelei alapján a szabályozó automatika elvégzi, így elkerüli a gyakori ki-bekapcsolást, mely jelentősen rontja a kazán hatásfokát. 

A megfelelően kiválasztott szabályozóelektronika nemcsak a gázkazán, hanem a csatlakoztatott melegvíztároló felügyeletét is képes ellátni és olyan fejlett kényelmi funkciókkal rendelkezik, mint 

• az időprogramozás, 
• távműködtetés, 
• szabadság-, 
• party program, stb.

Fali / álló kazán; hőközpont:

 

A lakások adottságait figyelembe véve több megoldást választhatunk attól függően,  mennyi a rendelkezésre álló szabad felület a készülék elhelyezésére, illetve mi a helyiség funkciója, ahová a kazánt telepítjük. 

A leghelytakarékosabb megoldás egy átfolyós kombi fali kazán, mely szinte ma már bárhova beépíthető, legyen az akár fürdőszoba, konyha esetleg előszoba vagy szükség szerint a kazán szekrénybe is telepíthető. 

A kombi gázkazánok kiválasztása 

• a kazánok fűtési teljesítménye és 
• melegvízhozama alapján történik. 

A fali fűtő kazánok elhelyezés is hasonló, itt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a használati meleg vizet biztosító tárolónak is helyet kell hagyni célszerűen a kazán mellett vagy alatta térfogattól (80-300 literig) függően. 

A legkompaktabb megoldások a beépített tárolós kazánok, melyekből létezik

• fali illetve 
• álló kialakítás is. 

• A fali kivitel általában 40 literes tárolót tartalmaz, míg az álló kazánba 100, 160 vagy 220 literes (ez utóbbi már szolár rendszerre is előkészített) rétegtöltésű tároló van beépítve. Ezek a készülékek elhelyezés szempontból a legkedvezőbb tulajdonságúak. 
• Az álló változatban a kazán és a tároló közös esztétikus burkolat mögé van beépítve, ezáltal gyorsabban is telepíthetők. Tehát tárolós megoldás esetén a melegvízhozam mellett a letárolt és azonnal rendelkezésre álló melegvíz-mennyiség is választást befolyásoló tényező.

Szervizelhetőség:

A kazánok egyik fontos tulajdonsága a gyors és könnyű szervizelhetőség, ami gyorsabb javítást tesz lehetővé, csökkentve a szervizes munkával töltött idejét. Az átgondolt kialakítású készülékek biztosítják az alkatrészek könnyű cserélhetőségét, valamint nem igénylik a kazánok oldalról történő megbontását. Ez a beépítési lehetőségeket tovább javítja, hiszen a kazán telepítésekor jelentős oldal távolságot nem kell tartani a kazántól.

 

Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy a témakörhöz tartozó legfontosabb szempont a hőszükséglet számítás. A berendezés tárgyak kiválasztásához szükséges hőszükséglet igényeket alapvetően a hőveszteségből adódó értékek adják meg a számunkra, amelyek az alábbi szempontokból tevődnek össze:

• Építmény típusa
• Építmény elhelyezkedése
• Építmény épületszerkezetei
• Épület funkciója

Építmény típusa:

• Lakóház
• Irodaépület
• egyéb

Építmény elhelyezkedése:

• éghajlat szerint
• égtáj szerint

Építmény épületszerkezeti:

• tégla
• kő
• fa
• vasbeton
• könnyűszerkezet
• vegyes szerkezeti elemes

 

Épület funkciója:

• lakás célú
• iroda
• üzlet
• szolgáltató
• vegyes funkciójú

A legfontosabb kiválasztási szempont a felsoroltak közül végül is mind. De a legfontosabb, hogy a szumma hőveszteséghez kell minden kritériumot kialakítani. A hőveszteség kompenzálása, amely a kazánok hőleadó teljesítményében mutatkozik meg, valamint közvetett módon a hőleadókon keresztül, határozzák meg a rendszer összetevőit. Fontos, hogy

• Milyen tüzelőanyag lesz majd a fűtésünk energiahordozója;
• Milyen típusú lesz a kazán elhelyezése alapján (fali kazán; állókazán);
• Milyen összetevőkből áll majd a fűtési rendszerünk; 
• Használunk –e korszerű alternatív energiát;
• valamint ma már a rendszer vezérlése is nagyon domináns.

A hőveszteség azon komplex összetevők együttese, amelynél figyelembe kell venni a:

• falvastagságot 
• falszerkezetet
• hőszigetelést
• nyílászárókat
• szintek milyenségét (pince, tetőtés stb.)

Ezek alapján figyelembe kell venni többe közt a:

• hővezetést
• hőátbocsátást

Radiátor méretezés:

A radiátor méretezés elengedhetetlen a fűtési rendszer tervezésekor. hiszen ettől függ a komfortérzetünk, és természetesen a fűtési számlánk is. A tervezés során figyelembe vesszük az összes befolyásoló tényezőt, amelyhez tervek állnak a rendelkezésre, és figyelembe vesszük az összes hőtechnikai tényezőt is.

• falszerkezet típusa
• hőátbocsátási tényezője
• nyílászárók típusa, mérete és hőátbocsátási tényezője
• födémszerkezet pontos rétegrendje
• épület homlokzatának átlagos hőátbocsátási tényezője
• helyiségenkénti hőleadás

Becsült radiátorszámítás
A helyiség légköbméterenként 34-40W hőleadással számolunk.

Radiátor méretezés

Kiindulópontként mindig 600 mm magas radiátorral számoljunk. Más méretett akkor használunk, ha a járatos méret nem fér el. 900 mm magas radiátort akkor szokás alkalmazni, ha nem ablak alá kerül. Ilyen lehet egy szűk folyosó, ki fürdőszoba. A nem járatos méretek (pl.: 500 mm magas) olyan helyen alkalmazandóak, ahol pl. a parapet magasság mást nem tesz lehetővé.

Hőfoklépcső: Tehát a radiátor méretezésnél, azok elhelyezkedése nagyon fontos szempont. A méretezésben a gyártók katalógusaiban megtekinthető táblázatok segítik a munkánkat. Ezek a táblázatok a vízszintes és a függőleges metszéspontokban lévő értékek szerint javasolnak radiátor méretet, figyelembe véve a helyiségek belső hőmérséklet igényeit. Amennyiben a helység hőleadása akkora, hogy ezt egy radiátorral nem lehet megoldani, (pl.: egy 1800 mm-nél hosszabb radiátor) akkor az adott helységbe 2, de akár három radiátort is be lehet tervezni. A táblázatokban legtöbbször a 90/70°C hőfoklépcső van megnevezve. Ez természetesen csak akkor igaz, ha az előremenő vezetékben rendkívül forró víz halad (90°C), és a radiátorokban a leadott hő hatására (70°C) lehűlt víz érkezik vissza. A mai kazánok viszont csak 60-65°C vizet adnak.

A kondenzációs kazánoknál az előzőekben tanultak alapján szüksége eljárni.

Például a WinWatt programmal a tervezők a betáplált paraméterek alapján megkapják az ideális radiátor méreteket. A program felület így néz ki:

A kiválasztott radiátor viselkedése egyszerűen ellenőrizhető különböző tömegáramok, illetve előremenő és visszatérő vízhőmérsékletek mellett is:

Nézzünk egy gyakorlati példát: 

Mondjuk az U=1,0 hőátbocsátási tényezőjű szerkezet két oldala között 20ºC a hőmérséklet különbség, akkor az átbocsátott energia 20 watt. (bent 23ºC van, kint pedig 3ºC) 

• Egy 10 x 10 m-es ház 100 m²-es alapterületű. 
• A külső fal felülete: úgy számoljuk ki, hogy 10 méter x 4 fal= 40 méter fal.  

10 x 4 = 40 m

• A belmagasság:  2,8 méter, a 40 méter falat meg kell szorozni 2,8 méterrel

 

2,8m x 40m = 112 m²

 

• 112 m2 falfelületet meg kell szorozni a hőátbocsátási tényezővel. Jelen esetben 1-el, mert U=1. 
• Utána pedig meg kell szorozni a hőmérséklet különbséggel. Δt= t2 – t1

Δt= t2 – t1 azaz Δt= 23°C – 3°C = 20°C

• Ekkor megkapjuk, hogy a házfal hővesztesége: 112m2 x U=1W/m2K x 20ºC = 2240Watt!

112 m² x 1W/m²K x 20°C = 2240W

Tehát ha a külső hőmérséklet 3ºC, a belső pedig 23ºC, akkor a falakon 2240 Watt hőenergia, míg a mennyezeten és a padlón összesen 4000 Watt hőenergia távozik óránként.

   

Lefordítva összesen 2240 Watt energia kell ahhoz, hogy a belső levegő 23ºC hőmérsékletű maradjon.  

• Ha az épületünk U értéke 0,5, akkor ennek a fele költségével számolhatunk, tehát nem 2,24 KWh lesz a hőveszteség, hanem csak 1,12 KWh!
• Tételezzük fel, hogy az elméleti 10 x 10m-es családi házunk könnyűszerkezetes 40 cm-es fallal készül, akkor a hőveszteségünk csak 112m2 x U=0,1 x 20ºC = 224Wh, azaz 0,224KWh!!! 

 

Hőszükségletszámítás egyszerűen: 

MEGNEVEZÉS	ÉGTÁJ	VASTAGSÁG	MÉRET	FELÜLET	SZÁMA	LEVONANDÓ RÉSZ	SZÁMÍTANDÓ FELÜLET	HŐÁTBOCSÁT TÉNYEZŐ	HŐFOK KÜLÖNBSÉG	K X DT
					1
Kab	DK		1.30×1,00	1,3	1		1,3	2,8	35	98
Kaj	DK		1,00×2.10	2,1	1		2,1	2,5	35	88
Kfal	DK	0,38	2.90×2,10	7,27	1	3,4	3,85	1,3	35	45,5
Kfal	ÉK	0,38	1,50×2,50	3,75	1		3,75	1,3	35	45,5
Baj	ÉNY		0,75×2,05	1,537	1		1,537	2,5	4	10
Bfal	ÉNY	0,12	2,90×2,10	7,25	1	1,537	5,713	2,2	4	8,8
Bfal	DNY	0,12	1,50×2,50	3,75	1		3,75	2,2	8	17,6
Pad		0,3	1,50×2,90	4,35	1		4,35	0,9	15	13,5
Men		0,3	1,50×2,90	4,35	1		4,35	0,9	4	3,6

 

Magyarázat:

Kab: Külső ablak Baj: Belső ajtó

Kaj: Külső ajtó Bfal: Belső fal

Kfal: Külső fal Pad: Padlás Men: Mennyezet

 

RADIÁTOR KIOSZTÁS
HELYISÉG	HŐ-FOK	TIPUS
		DUNAFERR	DELONGHI	VOGEL-NOOT	D	E
LAKÓELŐTÉR	16	EK-600 /    960	21K /      960	4000AH/    11EK-920
FÜRDŐSZOBA	24	EK-600 /     840	21K /      840	4000AH/    11EK-920
NAPPALI	20	DK-600 /    1560X2	21K /      1680X2	4000AH/    11EK-1400  X2
EMELETI SZOBA NAGY	20	DK-600 /   960	21K /      960	4000AH/   11EK-920
EMELETI SZOBA KICSI	20	DK-600 /   840	21K /      840	4000AH/   11EK-920

 

Hőszükségletszámítási példa

Határozza meg egy

• 20 méter x 17,5 méter alapterületű, 
• 3,8 méter belmagasságú alápincézetlen,
•  lapostetős épület hőszükségletét,

ha 

• a külső hőmérséklet – 11 C fok, 
• a belső hőmérséklet 16 C fok. 
• 28 m2 az ablakfelület, 
• az ablakok hőátbocsátási tényezője k = 0,0046 W/cm2K, 
• a födémé k = 0,8 W/m2K, 
• a padló alatti talaj hőmérséklete a teljes felületen 0 C fok. 

A falszerkezet rétegfelépítése: 

Kívül-belül 1,5 cm vakolat ( hővezetési tényezője 0,92 W/mK ), 

45 cm téglafal (hővezetési tényezője 0,71 W/mK), 

4 cm hőszigetelő réteg (hővezetési tényezője 4,3*10-5 kW/mK)

Határozza meg a falszerkezet hőátbocsátási tényezőjét, és a hőveszteséget.

Adatok: 

tkülső = – 11 Cº

tbelső = 16 Cº

Aablak = 28 m2

Kablak = 0,00046 W/cm2K

Kfödém = 0,8 W/m2K

ttalaj = 0 Cº

Kpadló = 1,2 W/m2K

lfal1 = 20 m lfal2 = 17,5 m

lbelm = 3,8 m

δ1 = 1,5 cm

λ1 = 0,92 W/mK   

δ2 = 45 cm

λ2 = 0,71 W/mK

δ3 = 4 cm

λ3 = 4,3*10-5 W/cmK

δ4 = 1,5 cm λ4 = 0,92 W/mK

αkülső = 24 W/m2K

αbelő = 8 W/m2K

 

= 0,57 W/m2K

 

Transzmissziós hőveszteség számítás:

Def: Ez az a hőenergia, ami a házból a falakon, ablakokon, ajtókon keresztül “elszivárog”, és a szobák helyett az utcát fűti. Igen jól hőszigetelt (termikus burokkal ellátott) épület esetén ez igen alacsony érték. A passzívház minősítési rendszer előírja a különböző határoló szerkezetek (födém, falazat) maximális hőátbocsátási képességét, amit hőkamerás vizsgálattal ellenőriznek.

A1 = 200 * 17,5 = 350 m2

A2 = 20 * 3,8 = 76 m2

A3 = 17,5 * 3,8 = 66,5 m2

 

Afel = 3,8 * (20+20+17,5+17,5) = 285 m2

Atényl = 285 – 28 = 257 m2

Qfal = A * k * Δt

Qfal = 257 * 0,567 * (16-(- 11)) = 3935 W

Qablak = A * k * Δt

Qablak = 28 * 0,00046 * 10000 * (16-(- 11)) = 3478 W

 

Qfödém = A * k * Δt

Qfödém = 350 * 0,8 * (16-(- 11)) = 7560 W

Qpadló = A * k * Δt

Qpadló = 75 * 1,2 * (16-0) = 1440 W  !!!   Vonalmenti hőátbocsátás

Qtransz = Qfal + Qablak + Qfödém + Qpadló

Qtransz = 3935 + 3478 + 7560 + 1440 = 16413 W

 

Filtrációs hőveszteség számítás:

Def: Ez az a hőenergia, ami azért “vész el” az épületből, mert a szándékos szellőztetés mellett az ajtók, ablakok és az épületszerkezet résein keresztül a levegő távozik, cserélődik. A bejutó hideg levegőt pedig újra fel kell fűteni. Légtömör épület esetén ennek a levegőcserének az értéke közel nulla. A passzívház minősítési rendszer előírja az épület légtömörségének ellenőrzését, számszerűsítését, amit ún. blower-door teszttel végeznek.

 Ennek a csarnoknak a légcsereszáma n = 1,8 

  = 21546 W

 Qössz = Qtransz + Qfil  = 16413 + 21546 = 37959 W

 

Szerelvények kiválasztása

 A szerelvények kiválasztása minden esetben az adott rendszer függvénye, hiszen ez sok összetevős rendszer is lehet, amelyből csak néhány alternatívát sorolunk fel, amely lehet napenergiát, geotermikus energiát stb. felhasználó rendszer is:

• Sima nyitott tágulási tartállyal rendelkező rendszer
• Sima zárt tágulási tartállyal rendelkező rendszer
• Napkollektoros fűtési rendszer 
• Napkollektoros fűtési rendszer HMV tartállyal

 

Mindezek figyelembevételével választjuk ki az:

• alapszerelvényeket
• biztonsági szerelvényeket
• kiegészítő szerelvényeket

 

Néhány példa ezekre, amely bőséges választéka és ennek tárháza a MERKAPT ZRT-nél több ezres nagyságra rúg. Ezeket természetesen fokozatosan tudják majd megismerni, a megnevezéseket elsajátítani. Minden esetben az alábbi néhány terméktípus ennek a megismeréséhez hozzásegít.

Jelenleg az alábbi linken tájékozódhat a kínálatról webáruházunkban.

https://merkaptonline.hu/szerelveny–osszes

Alapszerelvények: IDE TÖLTENI A SAJÁT TERMÉKEK LISTÁJÁT 

Biztonsági szerelvények: IDE TÖLTENI A SAJÁT TERMÉKEK LISTÁJÁT

Kiegészítő szerelvények: IDE TÖLTENI A SAJÁT TERMÉKEK LISTÁJÁT

Napkollektoros fűtési rendszer padlófűtéssel, radiátoros fűtéssel, falfűtéssel, HMV tartállyal, stb.