Tartalom

HŐVISSZANYERÉS /HŐSZIVATTYÚ/

NAPKOLLEKTOR

NAPELEM RENDSZER

Megújuló energiahasznosító rendszerek elemei, termékkiválasztás, falfűtés, hőszivattyúk, napkollektor, napelem

Hővisszanyerés /hőszivattyú/:

Ez alatt a hűtőgépek fűtési feladatokra való használatát értjük, amelynél a következő alkalmazási lehetőségek jöhetnek szóba:

• Minden fajtájú hűtőberendezés hulladék hőjének hasznosítása, például MHV-készítésre, épületek fűtésére stb. tiszta hővisszanyerésként.
• Az olyan hűtő berendezések hulladékhőjének hasznosítása, amelyek a légtechnikai berendezésekben való hűtésre szolgálnak, az egyidejűleg jelentkező hőigény kielégítésére. Ezen üzemmódot hőeltolásnak nevezzük.
• A második alatti használat továbbfejlesztése a hőigény kielégítésére nem kielégítő hűtési igénynél más lehetséges hőforrások, például távozó levegő, kutakból származó talajvíz, stb. lehűtése révén. Ebben az esetben a meglévő hűtőberendezés hőszivattyús üzeméről beszélünk.
• Egy hűtőberendezés üzemeltetése kizárólag fűtési célra, ekkor a berendezést hőszivattyúnak nevezzük. A hűtőteljesítmény csak egy alkalmas hőforrás nem kihasznált lehűtésére szolgál.

Napjainkra a fűtés nem csak energia-, hanem egyben környezetvédelmi kérdéssé is változott, és a két feladat összehangolt megoldása érdekében született a hőszivattyú-technika.

A hőszivattyús fűtőgépek a levegőből, vízből vagy talajból nyernek ki energiát, amit magasabb hőmérsékletre emelve állítanak elő fűtővizet.

A környezetre gyakorolt zavaró hatás náluk jóval kisebb, mint más fűtőrendszereknél, mert a házba transzportált hő a falakon keresztül a környezetbe jut vissza, így annak energiaegyensúlya alig változik.

 

A hőforrásból kivont és az elektromos hálózatból felvett energiák aránya: 1 kWh elektromos energia felhasználásával 3-5 kWh fűtési energiát biztosítanak, melynek nagy részét a levegőből, a talajvízből vagy a talajhőből nyerik.

Egy alkalmas hőforrás és egy fordított hűtőgép, ez a rendszer lényege!

 

A hőszivattyú működési elvét a következőképpen lehet egyszerűen megfogalmazni:

Valamilyen állandó hőtartalmú közeg energiáját oda kell vezetni a hőszivattyúhoz és egy alkalmas munkaközeg segítségével a hő leadását és felvételét biztosítani kell. A hőszivattyúban a munkaközeg nyomás alatt van, és annak hőmérsékletét megemeli. A hőszivattyú a hőjét átadja a fűtési rendszernek és/vagy a melegvíz készítési rendszernek.

HŐFORRÁS:

1. Föld, mint hőforrás:

A földben polietilén műanyag csővezetéket (36 mm-es belsőátmérőjű KPE vízcsövek) kell elhelyezni, amelyet fagyállókeverékkel kell megtölteni és így az képes a föld hőjét felvenni.

A föld hőmérséklet relatív alacsony is lehet, pl. ha néhány mínusz 0C hőmérséklet értékű, még akkor is hőforrásként működhet (észak-európai klimatikus viszonyai között).

 

HŐSZIVATTYÚ:

2. Folyadék szivattyú:

 A szivattyú szállítja a fagyálló keveréket a hőforrás és hőszivattyú között. 

 A hőforrásban tárolt napenergiát, mint “ingyenes energiát” a hőszivattyú segítségével a hő előállítás folyamatának átadja.

 

MUNKAKÖZEG:

A munkaközeg nyomás alatt áramlik egy zárt rendszerben.   A munkaközeg nyomása, hőmérséklete és tulajdonsága befolyásolja a hőleadást, illetve hőfelvételt. Alacsonyabb hőmérsékletnél a munkaközeg állapota folyadék halmazállapotú és hőfelvételre képes. 

Magasabb hőmérsékletnél a munkaközeg állapota gőz halmazállapotú és hőleadásra képes.

 

3. Elpárologtató:

  A hőforrás “ingyen energiáját” a fagyálló keverék hőfelvétele segítségével a hőszivattyú elpárologtatójához vezetik. Az alacsony hőmérséklet ellenére a folyadék állapotú munkaközeg az elpárologtatóban forrni kezd, majd elpárolog és gőz állapotba kerül.

Az elpárologtató a kondenzátorhoz hasonlóan egy hőcserélő, melynek feladata a hőenergia kicserélése. Az alacsony nyomású és alacsony hőmérsékletű hűtőközeg átáramlik az elpárologtatón, eközben hőt vesz fel a környezetből (hőforrás) és elpárolog. Ennek feltétele, hogy a hőforrás hőmérséklete nagyobb legyen, mint a hűtőközeg kőmérséklete, különben nem veszi fel a hőt (termodinamika 2. főtétele: „Hő nem adódik át egy alacsonyabb hőmérsékletű testről egy magasabb hőmérsékletű testre”)

Tehát a hűtőközeg alacsonyabb nyomáson, alacsonyabb hőmérsékleten forr, az elpárologtatóban a hűtőközeg forrni kezd, vagyis elpárolog, ezáltal hőt von el a környezettől a kollektor oldalról.

Ha az elpárologtató a talajban, levegőben, vagy vízben helyezkedik el, akkor azt hűti, míg a kondenzátor az épületben lévő fűtési rendszer vizét melegíti.

A megfizetendő költség a kompresszor működtetéséhez szükséges elektromos energia ára lesz, mivel a hasznosítható hőt a hűtőközeg „beszállítja” a rendszerbe. A kondenzátoron leadott hőmennyiség 3-5-ször több lehet, mint a kompresszor által felvett elektromos energia.

Hatékonysági érték (COP=Coefficient of performance) jellemezhetjük, ami azt mutatja, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált elektromos energiának. Nagyban függ a kollektor általi hőmérséklettől és a felhasználói oldali hőmérséklettől, vagyis:

• minél melegebb a kollektor, annál hatékonyabban lehet a hőt átszállítani a felhasználói oldalra.

 

4. Kompresszor

  A kompresszor összesűríti a gőzt és ezáltal a hőmérsékletét megemeli. A kompresszor hajtását végző bevitt elektromos energia az az energia, amellyel a természeti energiát ki tudjuk aknázni. A működés és gazdaságosság természetesen függ a megbízható konstrukciótól, amely így eredményesen és hibamentesen működik.

 A hőszivattyús rendszerekben többnyire scroll-kompresszor dolgozik, amelynek az energetikai teljesítménye a legnagyobb – minimális zajszint mellett, rezgésmentesen működik, és hosszú élettartamú. A hőszivattyú automatika rendszere állandóan vezérli a folyamatot, amelynek segítségével mindig olyan magasnyomás mellett működik a hőszivattyú, amit a mindenkori energia igény éppen megkövetel. 

 

5. Kondenzátor

  A munkaközeg gőz kondenzálódik, és folyékony halmazállapotba kerül. Itt (a kondenzátorban) történik a hő átadása fűtési- és a használati melegvíz céljára (pl. padlófűtés vagy radiátorfűtés).

A kondenzátorban a felforrósított hűtőközeg a hőenergiát leadja a hidegebb hőhordozó közegnek. (pl.: fűtővíznek) A hőmérsékletkülönbség hatására a hő a hűtőközegtől a hőh ordozó felé áramlik. Ezáltal a hűtőközeg kondenzál, (gőz halmazállapotból cseppfolyós állapotba megy át) a hőhordozó közeg pedig felmelegszik. A magas nyomás ennek ellenére állandó marad. A hűtőközeg a halmazállapot változáskor hőt ad le a környezetének, a kondenzátor oldalt melegíti.

 

6. Expanziós szelep

  A nyomást erősen lecsökkenti és a munkaközeg (R 404) gyorsan lehűl és ismét hőfelvételre képes.

 

7. Utóhűtő hőcserélő

Az utóhűtő hőcserélővel kb. 15-20 %-al több hőt lehet elérni úgy, hogy egyidejűleg a szükséges energiafel-használást kb. 10 %-al csökkenteni lehet.

HŐSZIVATTYÚK MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES BEMUTATÁSA:

Az alternatív fűtési rendszerek egyike a hőszivattyúk, amik lényegében úgy működnek, mint a hűtőgép, csupán a folyamat van megfordítva. Talán kételkedésre adhat okot a kérdés: „Hogyan tud a hőszivattyú fűteni egy háztartást, ha a kinti levegő, ahonnan a hőt csapoljuk le, -10 celsius fokos?” Meglepő, de a hőszivattyús rendszer ilyen vagy hasonló kinti hőmérséklet mellett is képes hőt előállítani! Igazi boszorkányságnak tűnhet, de mi lerántjuk a leplet a hőszivattyúk titkáról, bemutatjuk működési elvüket. Az egész rendszer alap fizikai törvényeken alapul, és mint látni fogjuk, szintén egy opciót jelenthet alternatív fűtésrendszerként.

A hőszivattyúk hogyan képesek hőt előállítani olyankor is, amikor a hő nyerő oldal hőmérséklete fagypont alatti. Nem paradoxon ez, fagypont alatti közegből hőt előállítani? Mindenki által ismert háztartási berendezések működési elvének a segítségével egyértelműen be tudjuk bizonyítani és 

 

mutatni a hőszivattyúk működését, ha úgy tetszik trükkjét. Minden háztartás rendelkezik minimum egy hőszivattyúval, ez nem más, mint a hűtőszekrény. Igen, a hűtőszekrény is egy hőszivattyú, annyi a sajátossága hogy ez a rendszer fordítva működik, mint a fűtésre használt változata.

Az első fizikai alaptörvény a hőátadás, ez a folyamat minden esetben ugyanúgy zajlik le, mégpedig a melegebb közeg felől a hidegebb közeg felé. Például ha a konyhába a sütőből kivesszük a frissen készült pogácsákat és azokat az asztalra rakjuk, a pogácsák a szoba hőmérsékletére fognak hűlni. A többlet hőt leadják a szoba levegőjének, a tányérnak, amin vannak, a közvetlen környezetüknek. Mivel a példánkban nagyon kevés energiáról van szó, a pogácsák környezetén nem tapasztalhatunk komolyabb felmelegedést. Nagyon fontos a hőszivattyúk működésének megértéséhez megemlítenünk egy másik fizikai törvényt: az abszolút nulla foknál (0 K), ami pontosan -273,15 Celsius foknál melegebb testeknek van belső energiája. Nézzük meg közelebbről egy hőszivattyú működését lépésről lépésre!

A HŐSZIVATTYÚ MŰKÖDÉSE:

Mint azt a második felsorolt fizikai törvény mutatja, a fagypont alatti közeg bizony még bőségesen rendelkezik belső energiával, mivel a -10 celsius fok jóval melegebb a -273,15 celsius fokos hőmérsékletnél. A következő kérdés hogy mégis hogyan tudjuk ezt az energiát az adott közegből hőszivattyúk alkalmazásával kinyerni? Mivel a hőátadás egy egyirányú folyamat és mindig a melegebb közeg adja át az energiáját a nála hidegebb közegnek, ezért szükségünk lesz egy olyan testre, melynek a hőmérséklete kicsivel alacsonyabb, mint a -10 celsius fok. Amint rendelkezünk egy ilyen testtel vagy közeggel, a külső levegő az energiáját át fogja adni. Fokozni is lehet a folyamatot egy olyan közeg alkalmazásával, ami halmazállapotot is vált, például folyadékból gáz lesz, miközben a kinti levegő energiáját elnyeli. Ez azért kedvező a hőszivattyúk hatékonyságának növelésében, mert elpárolgással a közeg lényegesen nagyobb mennyiségű energia felvételére képes, mint ha csak egyszerűen felmelegedne.

Hőszivattyúk: a hő elnyelése:

Az ilyen anyagokat nevezik hűtőközegnek. A hűtőközeg anyagok speciális keverékek, amiket több fajta gáz megadott arányú keverésével állítanak elő. Korszerűbb hűtőszekrények adatlapján fel szokták tüntetni ezeket az anyagokat (pl.: R410A, R407C, R404A, R134a). Ezek a gázok elegendően nagy nyomás alá helyezve halmazállapota folyékony lesz. Egyszerű példa erre egy hagyományos PB palack, amit ha megmozgatunk hallhatjuk, hogy a belsejében lötyög a folyékony halmazállapotú anyag, azaz a nagy nyomás alatt lévő gáz.

Tehát rendelkezünk a hő elnyeléséhez szükséges hűtőközeggel, amit megfelelő nyomás alá helyeztünk, így elpárologtatni való folyadékhoz jutottunk. A kinti levegő immár át tudja adni az energiáját a hűtőközegnek. Egy úgynevezett elpárologtatóra van szükségünk, a folyamat elpárologtatásnak nevezett lépése ebben a hőcserélőben zajlik le. Ezzel a kinti levegőből sikeresen kinyertük a fűtéshez szükséges energiát. Jöhet a következő lépés.

HŐSZIVATTYÚK: A KOMPRESSZIÓS FÁZIS:

Igaz kinyertük a külső levegőből az energiát, de ez még nem megfelelő hőmérsékletű a fűtéshez. Ideje bevetnünk a második trükköt, ami szintén egy fizikai törvényen alapszik. A gázokat amennyiben hirtelen összenyomjuk, azok hőmérséklete megemelkedik. Mindenki használt már biciklipumpát. Igaz ebben az esetben némi hőt termel a súrlódás is, de a hő nagy mennyisége abból ered, hogy a pumpában a levegőt összepréseljük. Másik példa jobban szemlélteti a folyamatot, a dízelmotor. A dízelmotorban nincsenek gyújtógyertyák, az üzemanyag-levegő keverékét a dugattyúk összepréselik és a keverék hőmérséklete a gyulladási hőmérséklet fölé emelkedik. A hőszivattyús fűtési rendszerekben egy kompresszor préseli össze az elpárologtatóból származó hideg gázt. Ennek köszönhetően az elpárologtatóból érkező hideg gáz a kompresszoron keresztül tovább halad a hőszivattyús fűtési rendszerben, de már nagy nyomású gőz formájában.

Hőszivattyúk:  A hőcsere:

A következő lépésben a hőcserét kell megoldanunk a felmelegedett gőz és a lakásban keringtetett meleg víz közt. Ismét az első fizikai törvény fog nekünk ebben a segítségünkre lenni, egy újabb hőátadás fog történni a hőszivattyús rendszeren belül. Kondenzátornak nevezik a hőcserélőt, ahol a folyamat végbe fog menni. Ismét használni fogjuk a halmazállapot változás által keletkezett rejtett hőt is. Ez alkalommal a kondenzátorban a gőz átadja az energiáját a lakás fűtővizének és a folyamat eredményeképpen a lehűlt gőz folyadékká válik. A kondenzátorból távozó hűtőközeg már folyékony halmazállapotú, de még mindig nagy nyomás alatt áll és hőmérséklete melegebb, mint a kinti levegő hőmérséklete, ahonnan az energiát nyerjük. Az eddigi folyamat most visszafele is megismétlődik, így a hűtőközeg ismét alkalmas lesz energia elnyelésére.

Höszvattyú: az expanziós fázis:

A hűtőközeg útja a hőszivattyús rendszerben egy úgynevezett expanziós szelepen vezet keresztül. Itt a hűtőközeg egy alacsonyabb nyomású oldalra kerül át és a kinti hőmérsékletnél alacsonyabbra hűl le. Ezek után minden újra kezdődik. Ez a folyamatos körforgás és nyomásváltozás teszi lehetővé a hőszivattyús rendszerrel való fűtést. A fent leírt körfolyamat egy egyszerűsített vázlata a hőszivattyús fűtési rendszerek működésének. A hőszivattyús rendszereken belül számtalan paraméter alapján folyamatosan változtatják a szabályzók az üzemállapotokat és értékeket. A gyártók rengeteg különböző technológiákat és trükköket alkalmaznak és kísérleteznek ki a hőszivattyús rendszerek hatásfokának növelése érdekében. Zárásként még egy utolsó fizikai törvény: Az energia nem vész el, csak átalakul. A hőszivattyús fűtési rendszerek nem termelnek energiát, az előállított hő 25%-át kompresszió segítségével, 75%-át pedig a környezetből elvonva állítják elő. forrás: Napkollektor rendszerek, Hőszivattyú és működése | Solartrade  ; www.alternative solutions

LEVEGŐ / VÍZ HŐSZIVATTYÚK:

hőforrás a kültéri levegő, alkalmazási hőmérséklet -20 °C-tól +30 oC külső hőmérséklet között, egyedüli energiaterme-kőként, kisegítő fűtés nélkül kb. 270 m2 lakóterület-nagyságig alkalmazható, bel- és kültéren egyaránt telepíthető.

A talajhő szonda és a talajhő kollektor esetén a hő kinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ. Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető. A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektor felületet 1,2 – 1,5 m mélységbe telepítik.  8 kW hőigényre 250 m2 telepítése szükséges.

NYÁRI HŰTÉSI ÜZEMMÓD:

 A föld hő- és föld hűvösség kiaknázásával lehetséges a kétirányú hasznosítás. Télen azzal a “hővel”, amely a föld kollektorban uralkodik, a hőszivattyú segítségével kellemes szoba meleget lehet biztosítani, míg nyáron azzal a hűvösséggel (7-15°C), amely ugyanabban a föld kollektorban van, kellemes hűvösséget (hűtést) lehet elérni a napsugárzás által felmelegített házban.

 A hűtést egy elválasztott hűtési körben két fokozatban lehet előállítani: első fokozat passzív hűtés és második fokozat aktív hűtés. A fűtési-hűtési rendszerhez tartozhat néhány Fan-Coil (helyesen ejtsd: fenkojl) azokban a helyiségekben, amelyekben fűteni és hűteni is szeretnénk (hálószobákban, nappali szobákban), az éléskamrákban és a pincékben is lehet ily módon egy állandó hőmérsékletet tartani.

 Be kell tervezni, azaz installálni kell egy “föld hőszivattyút” és a levegőrendszeren keresztül szét kell osztani télen a meleget, nyáron pedig a hideget (úgynevezett fan-coil (helyesen ejtsd: fenkojl) berendezésekkel).

A hőszivattyús rendszerek felügyeleti és távolsági folyamatszabályozása is megoldott. Lehetőség van direkt kábelcsatlakozásra, vagy kommunikációs modem kialakítására a hőszivattyú és a számítógép között.

Fűtés hűtőközeggel:

Főleg a léghűtésű hűtőberendezéseknél építenek be a hűtőkörbe a léghűtésű kondenzátorba való belépés előtt egy (vagy akár több) vízhűtésű kondenzátort, amelyek közvetlenül HMV –termelnek, vagy fűtővizet melegítenek. Kiviteleznek közvetlen légfűtés is (analóg módon a közvetlen léghűtéshez), főleg a szupermarketek eladóterei részére. A hővisszanyerős kondenzátorokat a legtöbbször csak a hőelvétel oldalán szabályozzuk.

A főkondenzátor a környezeti levegőnek adja le a nem kihasználható hőenergiát. A hőleadás szabályozása főleg motorikus légcsappantyúk és/vagy szabályozható ventilátorok révén történik, a szabályozott jellemző a kondenzációs nyomás. A hűtőkör komplikált lesz, mivel a kondenzálódott hűtőközeg elfolyását minden kondenzátorból és minden üzemi feltétel mellett biztosítani kell.

Közvetlen hővisszanyerés kiegészítő vízhűtéses kondenzátorral:

Megújulók

(Forrás: Merkapt Zrt. belső képzési tananyaga)

Napjaink legnépszerűbb, leggazdaságosabb hőtermelő berendezése egyértelműen a hőszivattyú.

A berendezés nem csak fűteni képes, hanem kialakításánál fogva a hűtési igényt is el tudja látni. Ha a hőszivattyút kombináljuk a fal-mennyezetfűtés –hűtés rendszerrel, akkor a leggazdaságosabb épületgépészeti rendszert tudjuk kialakítani az épülő házaknál,legyen az családi ház vagy egyéb nagyobb ingatlan.

Ráadásul, mivel a hőszivattyúk árammal működnek,egy napelem rendszer telepítésével az ingatlan fűtési-hűtési és áramfogyasztási költségeit a nullára tudjuk redukálni!

Mivel a hőszivattyúkra GEO áramtarifa is igényelhető /csak hőszivattyús gépekre jóval olcsóbban kapjuk az áramot!-külön mérőóra!/ így napelem rendszer nélkül is közel 40-45% gazdaságosabb lesz az üzemeltetés a gázfűtés és split klímákkal történő hűtés alkalmazásánál.

Új építésű házakba, nem is szoktam mást javasolni!

A hőszivattyú nem csak hogy gazdaságosabb, de beruházási oldalon is olcsóbb/ hiába drágább a gép!/ mint a gázkazán+klíma telepítése.

Hiszen nem csak a hőszivattyú és a gázkazán árát kell összehasonlítanom, hanem a kazán működéséhez szükséges összes elem költségét is /gázterv, Gáz – meo, Kémény,Kéményseprő szakvélemény,gézszerelés anyag+munkadíja/ és ha ehhez hozzáveszem a hűtéshez szükséges split klímák anyag+munkadíj árát,bizony rá kell döbbennünk,hogy a hőszivattyú telepítése beruházási oldalon is kedvezőbb! Hát még az üzemeltetési költsége!

Mindezek figyelembevételével új építésű házba hőszivattyút érdemes ajánlani, nem nehéz meggyőzni a leendő tulajdonost az előnyeiről.

Hőszivattyúk típusai:

• Geotermikus – talajhő-víz 
• Víz-víz 
• levegő-víz 

 

Az első szó azt jelenti, hogy honnan nyeri a fűtéshez szükséges hőt a berendezés. a második pedig,hogy milyen fűtési rendszerbe adja le /vizes fűtési rendszer:fal,padló, mennyezetfűtés,radiátor stb./

Magyarországon a telepítési költségek miatt a legnépszerűbb a levegő-víz hőszivattyú. Ez áll egy kültéri egységből /mint egy klíma kültéri/ és egy beltéri egységből /úgy néz ki és akkora, mint egy fali gázkazán/4-16 kW teljesítményben érhetőek el, csak fűtő illetve, hűtő fűtő kivitelben.

 

Forgalmazott termékeink: 

• Daikin,
• Samsung, 
• bármilyen típusra tudunk árat adni

 

A hőszivattyú képes a HMV-t is előállítani, a megfelelő HMV tartály alkalmazásával, ugyanúgy, mint egy gázkazán. De kombi üzemmódra nem képes!!!!/ kombi kazán../

A hőszivattyúk garanciális feltétele a fűtési rendszerbe kötelezően beépítendő mágneses iszapleválasztó és hidraulikus váltó/vagy fűtési puffertároló/ beépítése. Ezt mindig ajánljuk a rendszerhez.

Ha megvan a hőszükségletünk/lásd falfűtés ismertető/ könnyen tudunk gépet választani az adott rendszerhez.

Mivel hűtőközeggel előtöltött berendezésekről beszélünk, ne felejtsük el a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság felé való lejelentési kötelezettségünket!!

Víz-víz hőszivattyú:

Kútvízből, fúrt kútból nyerjük a fűtési-hűtési energiát. Ez nagyon ritka nálunk, nem nagyon fogtok vele találkozni, de ha igen akkor a gép megegyezik a geotermikus géppel/azoktól a cégektől lehet majd rá ajánlatot kérni/

Geotermikus hőszivattyú:

A földbe 100 fm talajszondák telepítésevel nyerjük a fűtési és hűtési energiát.

Lakossági felhasználása a fúrási költségek és a bányakapitánysági engedélykötelesség miatt elenyésző, nagyobb beruházásoknál lehet vele találkozni. a megfelelő cégtől ajánlatot kell kérni rá./Unical,Stiebel,Nibe/

De, amivel a cégünk foglalkozik és saját Hungartherm nagydíjas termékünk az a Geowarm talajszonda.

Létezik 32x3x100 fm négycsöves kivitelben,és 40×3,7×100 fm kétcsöves kivitelben,PE és RC anyagból is. /Manapság már csak az RC az, amit kérnek../  Egy szondafuratból átlagosan 4,6-5 kw energiát lehet kinyerni,tehát ha 10 kw a hőigény, akkor 10:5=2 db talajszondát kell telepíteni vagy 32-es négycsöves vagy 40-es kétcsöves kivitelben.Vigyázat: a számlázó programban található 32-es szonda csak egy db,tehát 1 db négycsöveshez 2 db-ot kell kiírni!

 

Példa: 

Ha kell 2 db négycsöves 32-es szonda, akkor a VERK-ben a Geowarm talajszonda 32×100 Ucső-ből 4db szerepeljen az ajánlatban!

A szondákat egy talajköri osztó-gyűjtőbe kell bekötni. Ezt a programban GEO D néven találjátok 2-8 körös kivitelben. Ez egy előszerelt osztó-gyűjtő szelepekkel, térfogat-árammérővel kompletten!

Amit ajánlani lehet még hozzá az a szondarendszer feltöltéséhez szükséges fagyálló folyadék. A programban Geowarm fagyálló néven szerepel. 1 szondába 120l kell a Geowarm fagyállóból, tehát ha 2 db szonda van az ajánlatban, akkor 240 l fagyállót tudtok ajánlani hozzá!

A fagyálló propilénglykol, rendelkezik a megfelelő bizonylatokkal.

Napkollektor

(Forrás: Merkapt Zrt. belső képzési tananyaga)

A cégünk által forgalmazott napkollektor rendszer elnevezése: SUPERNOVA

A SUPERNOVA síkkollektor két méretben, 2,1m2 és 2,7m2 –es kialakításban rendelhető. A gyártó közel 30 éves gyártói tapasztalata és természetesen a Solar Keymark tanúsítvány garantálja a termék kiválóságát. A kollektort magas hatásfok és nagy teljesítmény jellemzi, amelyet a szelektív vákuumbevonatú adszorbernek, a lézeres hegesztésnek, a nagy áteresztőképességű szolár biztonsági üvegezésnek és a belső csőkialakításnak köszönhet. Élettartama az időjárásálló anyagokból történő precíz kivitelezés miatt hosszú, működése emiatt hosszú távon is hatékony és biztonságos. Ezt a gyár 10 éves garanciával is alátámasztja. 

A SUPERNOVA vákuumcsöves kollektor 12 és 16 csöves kivitelben kapható. U-pipe kialakítása és a parabolikus fényvisszaverő tükör (CPC) igen nagy hatásfokot és megtermelt energiamennyiséget biztosít. 

A SUPERNOVA HMV tárolókat 200 és 300 literes méretben, 5 év garanciával forgalmazzuk. A HMV tároló magyar termék, gyártása során kizárólag a legmagasabb minőségű alapanyagok kerülnek felhasználásra. A tárolók csonkozása lehetőséget biztosít a rugalmas rendszerkialakításra, így például a hőmérséklet mérésére is több lehetőség kínálkozik.

A napkollektor rendszerbe alumínium és horganyzott acél rögzítéstechnika került, a szerelőkészletek segítségével a kollektor gyorsan és egyszerűen felszerelhető ferde illetve lapos tetőre egyaránt. A svájci MÜPRO cég szakértelmét felhasználva, akár nagyobb, szabadon felállított kollektor rendszerek rögzítéstechnikai méretezése is könnyen elvégezhető, egyedi szerelési, kialakítási igények is megvalósíthatók.
A minőségi termékek felhasználásával összeállított SUPERNOVA napkollektor rendszer mögött sokéves gyártói tapasztalat, termékgarancia, mérnöki szaktanácsadás, képzett beüzemelő és szervizhálózat áll!

A SUPERNOVA rendszer egyedisége nemcsak a valóban kiemelkedő ár-érték aránynak köszönhető. Négy különböző méretben előre összeállított szett tartalmazza a telepítéshez és a működtetéshez szükséges valamennyi „hozzávalót”, átalakíthatók, bővíthetők, és természetesen az elemekből kisebb-nagyobb önálló rendszerek is megépíthetők.

 

A termékpalettán szerepel mind a síkkollektor, mind a vákuumcsöves napkollektor. Mindkét napkollektor fajta rendelkezik a szükséges Solar-Keymarkt engedélyekkel.

A sík kollektorok két féle méretben elérhetőek 2 m2 és 2,65 m2 méretben.

A vákuumcsöves kivitel 10 csöves koaxiális kivitelű napkollektor.

 

A napkollektorok a saját tartószerkezeteikkel rögzíthetőek mindenféle tetőtípusra, /ferdetető, lapos tető, zsindely, stb./A tartószerkezetek 2-5 kollektor egymás mellé helyezéséhez komplett szettben találhatóak a számlázó programban. A rendszerünkben komplett csomagokat találtok  Supernova S1,S2,K1,K2,Eco néven melyek tartalmaznak minden szükséges rendszerelemet, amely a napkollektor rendszer működéséhez szükséges,kivéve a csővezetékeket,mert azt nem tudjuk előre eltalálni,hogy hány méter csőre lesz szükség. A csomagok tartalmát és árait a CRM-ben megtalálhatjátok,illetve több szórólap,prospektus is készült már róla.

Mikor melyiket ajánljuk:

A napkollektoros rendszer ajánlásakor az alábbi előzetes információkat kell tudnunk:

• Mire akarják használni? /csak HMV készítés, vagy HMV és fűtésrásegítés,vagy HMV,Fűtés esetleg medencefűtés/
• Ha csak HMV készítésre és/vagy nyáron használatos medence fűtésére akarják használni, akkor az ár miatt a síkkollektort javasoljuk, ha fűtésrásegítés is a feladat, akkor meg csak a vákuumcsöves kivitelt szabad ajánlani.
• Hány fő lakik majd a házban? /ez határozza meg a HMV tároló méretét/
• Van-e nagy vízigényű berendezés/ pl esőztető zuhany, ahol rövid idő alatt nagy vízmennyiségre van szükség, mert ez is befolyásolja mind a tároló, mind a kollektor mező nagyságát.
• Milyen a tetőszerkezet? /Ez a tartószerkezet milyenségét befolyásolja/

 

Ha megtudtuk az alapadatokat, először megnézzük, hogy van-e a paramétereknek megfelelő Supernova csomagunk. Ha van, akkor kiajánljuk. Ha nincs, akkor össze kell állítani egyet a rendszerelemekből.

Supernova napkollektor rendszer rendszerelemei:

• Supernova napkollektor /ok/ sík vagy vákuumcsöves
• Supernova napkollektor tartószerkezetek
• Supernova HMV tárolók
• Resol deltasol napkollektor vezérlés /ek
• Solar tágulási tartály
• Solar szivattyús egység 
• HMV keverőszelep, forrázás védelemre,
• Solar Töltő-Üritőcsap
• hőmérők, érzékelők
• Supernova előkevert fagyálló folyadék 10 és 20 L kiszerelésben illetve 200 l hordóban
• Katt-solar-duo nemesacél bordáscső: 15 és 20 fm-es tekercsben kompletten kapható/benne a két csőpár, solar jelkábel, szigetelés. /ezt szoktam ajánlani/ NEM VÁGJUK!

A komplett árlista és a cikkszámos csomagok elérhetőek a CRM-ben, illetve az árlisták között.

FONTOS: A Supernova síkkollektorokra 5 év a vákuumcsöves kollektorra 10 év garancia van!

NAPELEM RENDSZER

(Forrás: Merkapt Zrt. Belső képzési tananyaga)

Napjaink slágertémája a napelem, mely segítségével áramot tudunk termelni. Nem összekeverendő a napkollektorral, amely melegvizet állít elő! A napelem azonnali, kézzelfogható megtakarítást eredményez, hiszen az engedélyeztetés, telepítés után azonnal visszatáplál a villamos hálózatba és csökken, vagy éppen nullára redukálódik az áramszámla.

A napelemek fajtái: poly ill. monokristályos 

A monokristályos napelemnek kb. 15 % magasabb a hatékonysága, de az árkülönbség jóval nagyobb, ezért Magyarországon a polykristályos napelem rendszerek terjedtek el. Nálunk is ezek találhatóak a termékpalettán.

A napelem rendszereket általában komplett csomagként engedélyeztetéstől a kivitelezésig lehet értékesíteni, csak napelemekkel nagyon nehéz piacot találni.

Cégünk jelenleg Korax tipusú magyar napelemeket forgalmaz,mely rendelkezik az összes szolgáltatónál a megfelelő engedélyekkel.

Napelem rendszerek fajtái:

• Villamos hálózatra visszatápláló kivitel
• Sziget üzemmódú rendszer

A sziget üzemmód azt jelenti, hogy a napelemek által megtermelt villamos energiát egyből felhasználom, nem táplálom vissza a villamos hálózatra. Ez elsősorban olyan helyeken éri meg ahol egyáltalán nincs villamos hálózat, mert ha nem akkor használom fel az energiát, amikor termelődik/ márpedig nem akkor használom/ akkor akkumulátorokban tárolnom kell, és ez egy kb 20-25 % veszteséget okoz. Ráadásul az akkumulátorokat időszakosan cserélnem kell. /mint a kocsiknál/ Ezért sokkal gazdaságosabb és elterjedtebb a visszatápláló üzemmód.

Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatótól veszem az áramot és a napelemek által termelt elektromos áramot azonnal visszatáplálom a szolgáltató rendszerébe, nem használom fel, nem tárolom, hanem visszatáplálom.

Ezen esetekben a szolgáltató az engedélyezés után kicseréli, a mérőórát egy ad-vesz mérőre, ami méri a bejövő és a kimenő energiát, és év végén egy elszámoló számlában értesít a fizetendő összegről /ha van/.

Nem érdemes többet visszatáplálni, mint amennyit elhasználtam, mert eladási veszteség is van, illetve bevételnek minősül és adózni kell utána. Ezért az éves fogyasztás a legjobb kiindulási alapadat egy napelem rendszer ajánlatának elkészítéséhez.

Ha megvan az éves elektromos energiafelhasználás vagy az éves elektromos energia után fizetett összeg, akkor pontosan ki lehet számolni, hogy mekkora rendszerre van szüksége a megrendelőnek.

Magyarországon 1 KWp napelem rendszerrel, kb. 3.500-4.000 Ft-ot lehet visszatáplálni havi szinten.

Tehát ha meg van, hogy havi 15.000 Ft az elektromos számla,

 akkor 3,5- 4 kW rendszerrel biztosan le fogjuk tudni fedni a ház elektromos felhasználását.

Amit az ajánlatadáshoz szükséges adatok:

• Hol lesz telepítve a rendszer/ a szolgáltató neve/
• Mekkora az éves elektromos fogyasztás, vagy az éves elektromos díj.
• Milyen a tetőszerkezet /tartószerkezet miatt/
• Mekkora egy síkra eső szabad tetőfelület nagysága/ ha tudja../

 

Ha ezek az adatok megvannak, a fentiek alapján lehet ajánlatot adni a megfelelő rendszerre.

Megvan, hogy mekkora teljesítményű rendszer kell, de ez mekkora helyet igényel a tetőn:

1 db napelem átlagos mérete 1mx1,6m, tehát 1,6 m2. 4 db napelem 1 Kw, tehát egy 1 KWp napelem rendszerhez 4×1,6 m2=6,4m2

Egy átlagos családi ház 3-3,5 kwp rendszerrel egyenértékű fogyasztással rendelkezik, tehát 3×6,4 m2=19,2 m2 helyt igényel. Ez minden tetőn meg szokott lenni.

Napelem rendszerelemek:

• napelem modulok
• tartószerkezet
• inverter / 24 v átalakítja 220V ra/ ezért kell a szolgáltató, mert ez a szolgáltatóktól függő, mit fogadnak el
• kábelek, elektromos szerelési anyagok
• engedélyeztetés
• kivitelezés

 

Napelem modulok garancia ideje:

A Napelem modulokra 10 év teljes körű garancia vonatkozik /töréskár, stb./ Sokan azt hiszik ennyi az élettartama is, de nem összekeverendő a teljesítmény szavatossággal! A teljesítmény szavatosság azt jelenti, hogy ha most 100% a modul teljesítménye, akkor a gyártó garantálja, hogy 25 év múlva a napelem modul teljesítménye még mindig 80% lesz! A napelem rendszerek értéknövelő beruházások, bőven többet ér az ingatlan értékesítésénél, mint amennyibe a rendszer belekerült.