„Ha hallom, elfelejtem, Ha látom, megjegyzem,
Ha csinálom, értem.”
Konfúciusz (ie 551-479)

Tematika

  • Vállalkozási formák jellemzői
  • Adózási alapok
  • Áfa alapjai
  • Számlázás
  • Pénzkezelés
  • Pénztárgépkezelés

 

I. Vállalat – vállalkozás

  • gazdasági élet törvényszerűségei – kereslet kínálat – gazdasági élet szereplői – piac (az együttműködés és a gazdasági kapcsolatok színtere)
  • vállalkozás: emberi tevékenység, célja a fogyasztói igények (szükségletek) kielégítése nyereség elérése mellett.
  • vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti kerete, jogilag körülhatárolt struktúra – feltételei
    • önálló szervezeti egység – saját döntéshozatal
    • profitorientáltság
    • kockázatvállalás
    • valóságos piacon való működés, ahol az árat a piac hatá meg
    • megfelelő tőkével való rendelkezés
  • alapító – tulajdonos, célja vagyonnövelés, profit, hosszú távú működés

 

Vállalkozási formák

  • egyéni vállalkozás (természetes személy tevékenysége – vállalkozói igazolvány) – egyéni cég
  • jogi személyiségű társaságok
    • közkereseti társaság (tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége)
    • betéti társaság (beltag – kültag)
    • : előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével jön létre.
    • z/ny rt.: előre meghatározott névértékű részvényekből álló, adott összegű alaptőkével létrehozott társaság
  • egyesülés: jogi személyek alapítják, cél gazdálkodás eredményességének javítása, szakmai érdekképviselet
  • közös vállalat: jogi személyek hozzák létre, vagyonfelhasználással történik az üzleti tevékenység végzése

 

A vállalkozás vagyona

A cégek működésének feltétele, hogy megfelelő reáljavakkal rendelkezzenek. Ezek a javak megjelenhetnek befektetési formában, azaz lehetnek tárgyi eszköz formájúak, valamint forgóeszközök. A reáljavak összessége jelenti a cég vagyonát.

A vagyonstruktúra értékelése során jelentős figyelmet kell fordítani a vagyon összetételére, mely a következő részarányokra osztható:

  • produktív vagyonrész: ez tudja az eredményt jelentősen növelni
  • biztosítékul szolgáló vagyonrész
  • felesleges vagyonrészek (átállások, struktúraváltások miatt): ezek a cég jövedelmezőségét jelentősen csökkentik.

 

 

A tőke fogalma, formái

Két lehetőség:

  • Saját tőke: a cég alapítói a saját vagyonuk átadásával biztosítják a cég működését. Ez két formát ölthet, lehet pénz formájú, és lehet nem pénzben átadott.
  • Idegen tőke: lehet hosszúlejáratú idegen tőke és/vagy rövidlejáratú idegen tőke.

 

A finanszírozás szerepe jelentősége a vállalkozásban

A finanszírozás pénzellátást jelent.

A vállalat, mint rendszer

  • Valóságos
  • Működő
  • Gazdasági
  • Nyílt

 

Üzleti kapcsolatok

Működés, vállalati funkciók

 

Külső információs kapcsolatok

 

Vevői információs kapcsolatok

Adatfolyam Irány
Reklámok, ismertetők
Vevői ajánlatkérés
Vevői ajánlat
Vevői megrendelés
Vevői megrendelés visszaigazolása
Szállítási értesítés
Szállítólevél
kimenő számla

 

Szállítói információs kapcsolatok

Adatfolyam Irány
Reklámok, ismertetők
Szállítói ajánlatkérés
Szállítói ajánlat
Szállítói megrendelés
Szállítói megrendelés visszaigazolása
Szállítási értesítés
Szállítólevél
Bejövő számla

 

Banki információs kapcsolatok

Adatfolyam Irány
Átutalási megbízás
Értesítés átutalásról
Egyenlegközlés
Lekötési megbízás
Stb.

 

Állami információs kapcsolatok

Adatfolyam Irány
Adatközlés
Bevallások
Fizetési felszólítás
Stb.

 

Információ technológia (IT)

Információ Technológia: „az IT az alkalmazott eszközök, technikai eljárások és ismeretek összessége:

  • az adatgyűjtés, adattárolás, adatfeldolgozás, információ továbbítás módja,
  • az alkalmazott technikai eszközök összessége, (hardver, szoftver, hálózatok, alkalmazói rendszerek).” [2]

 

Adózási ismeretek

Adó fogalma

Adók rendszerezése

  • adóztatási jog szerint: kp-i adók – helyi adók
  • a teherviselés szerint: közvetlen (egyenes) – közvetett adó
  • adó mérték szerint: lineáris (arányos): adómérték állandó – progresszív: adó mértéke az adóalap függvényében változik (sávosan – lépcsőzetesen)

Adózás elvei

  • alkotmányos elvek: általánosság, egyenlőség, arányosság
  • eljárási elvek: legalitás, törvényesség, mérlegelés, méltányos eljárás, megkülönböztetés tilalma, tájékoztatáshoz való jog, adózó jóhiszemű joggyakorlásának elve és együttműködési kötelezettsége, szerződések tartalom szerinti minősítése, rendeltetésszerű joggyakorlás, piaci ártól való eltérés tilalma (kapcsolt váll.)

Adóhatóságok feladata: nyilvántartás, adó, támogatás megállapítása, behajtás, beszedés, végrehajtás, ellenőrzés, kiutalás, adószámla vezetés

  • NAV, VPOP, önkormányzat jegyzője

Alapfogalmak

Adózás: Adókkal és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárás. ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, kiutalása v. ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik.

Adóalany: Az a személy, aki az adókötelezettség alapjául szolgáló tényállást megvalósítja és akit az anyagi jogszabály a fizetési kötelezettség címzettjeként megjelöl.

Adózó: Adóalany + akinek az adókötelezettségét az Art. állapítja meg (kifizető, munkáltató, adatszolgáltatásra kötelezett)

Adótárgy: Az a tárgy, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul.

Adómérték: Azt fejei ki, hogy az adóalap után mennyi adót kell fizetni. (adókulcs: %, adótétel: fix összeg)

Adóalap: Az adótárgynak pénzzel, vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelyből adókulcs vagy adótétel alkalmazásával az adó összege meghatározható. (SZJA – jöv. – 1 00 000 Ft)

Adómentesség: Az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlő ok miatt nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség

Adókedvezmény: A tényleges adófizetési kötelezettség jogszabály alapján mérsékeltebb összegű

Adójogviszony: tárgya az adóalany által kifejtett magatartás, tartalma: jogok és kötelezettségek, alanyai: adóalany – adóhatóság és közvetetten az állam

Adózás rendje

E törvény célja, az adózás rendjének, az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása.

Területi hatály

Magyarország területén

  • Székhellyel, telephellyel rendelkező gazdasági tevékenységet folytató jogi személy
  • Lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély
  • Vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet
  • Közigazgatási vagy bírósági eljárásban résztvevő személy

Tárgyi hatály

Adónak minősül: adó, járulék, illeték, adóelőleg, pótlék, bírság, költség, költségvetési támogatás, adó visszaigénylés, -visszatérítés, adók módjára behajtható köztartozások.

Személyi hatály

Adózó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, akire a törvény adókötelezettséget, adófizetési kötelezettséget ír elő.

Adózó jogosultsága:

  • Iratbetekintés: az adózó jogosult a saját adózására vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet, vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt.
  • Önellenőrzési jog: az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre. Az adózó a korábban benyújtott bevallásait önellenőrzéssel módosíthatja, amíg az adóhatóság meg nem kezdi a vizsgálatokat.

Adózó kötelezettségei

Bejelentés, nyilatkozattétel

Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rend. adózó folytathat – bejelentkezés az állami adóh.-nál adószámért

  • egyéni váll. – körzetkp. jegyzőjéhez
  • üzletszerű gazd. tev. – cégbírósághoz
  • ha a fenti kettőhöz nem kötött – állami adóh. (nyomtatvány)

határidő: 15 nap,

Írásos forma, tartalma: iratok őrzésének helye, jogelőd adóazonosítója, levelezési cím, a tevékenységhez szükséges engedély, naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napja

Elektronikus adóbevallás: regisztrálás okmányiroda, bejelentés állami adóhatóság

Önkormányzati adóhat.: önadózás és adóbeszedés esetén – bejelentési köt. tev. megkezdésétől szám.15 napon belül, egyéb esetén bevallás benyújtásával.

Áfa bejelentése:

Az adóköteles tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozni kell:

  • kizárólag TM tevékenységet végez, ehelyett adóalanyiságot választ, vagy AM-et választ, az adó megállapítás mely módját kívánja alkalmazni, EK más tagállamában kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, csoportos adóalanyiságot választ

Változtatást az adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az alanyi mentességre jogosító értékhatárt év közben lépi túl – 15 napon belül bej.

Közösségi adószám: Aki az Európai Közösség valamely más tagállamában illetőséggel bíró adózóval szeretne kereskedelmi kapcsolatot létesíteni

Változás bejelentése – ha adókötelezettséget érint.

Adózót az adóhatóság nyilvántartásba veszi.

Adómegállapítás

adó megállapításra kötelezett személy adómegállapítási módok
adózó önadózás (főszabály, kivételek: ép.adó, telekadó, elj. ill, vagyonszerzési ill.)
kifizető és munkáltató adólevonás
adóbeszedésre kötelezett adóbeszedés
adóhatóság kivetés (ép.adó, telekadó, magánszemély komm. adója, gépjárműadó, vámhatóság: reg.adó), kiszabás (vagyonszerz. ill.), adatszol. alapján adóhatósági megáll., utólagos adómegáll.

Bevallás

  • tartalmazza: azonosításhoz szükséges adatokat, mentességeket és kedvezményeket, adó alapjának és összegének megállapításhoz szükséges adatokat.
  • az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja
  • adótanácsadó, adószakértő ellenjegyezheti
  • helyességét az adóhatóság megvizsgálja: kijavítás (számítási hiba, v. elírás – 30 napon belül értesítés)
  • ha adózó nem ért egyet – egyeztetés (15 napon belül) – eredménytelenség esetén adóeljárás megind. – hat.
  • ha a bevallás az adózó közreműködése nélkül nem javítható – hiánypótlás 15 napon belül

Bizonylat-kiállítás és –megőrzés, könyvvezetés

  • Ellenőrzésre alkalmas legyen.
  • Az iratokat az adó megállapításhoz való jog elévüléséig meg kell őrizni.

Adófizetés és adóelőleg-fizetés

Az esedékességkor az köteles megfizetni, akit arra a jogszab. kötelez.

  • a levont adót, adóelőleget annak, aki levonta
  • a beszedett adót a beszedésre kötelezett

Az adót meg kell fizetni az előírt esedékesség időpontjában

Adóhat. által megáll. adó esetén a hat. jogerőre emelkedésétől 15 napon belül

időpontja: bankszámla – terhelés dátuma, pénztárba való befizetés, egyéb – adóhatóság számláján jóváírás

Visszatérítés: az igény beérkezésétől számított 30 napon belül

Adatszolgáltatási kötelezettség

kifizetőt, biztosító intézetet, földhivatalt, illetékhivatalt, pénzintézetet, vámhatóságot, jegyzőt, munkaügyi kp.-ot stb.

Adótitok: az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat

adóhatóság – titoktartási kötelezettség

megszegése, ha a kötelezett az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, felhasznál, közzétesz.

alapos okkal használják fel: adóigazgatási elj. megindítását, adatszolg.-ra kötelezett szervek tájékoztatását szolgálja, törvény előírja, megengedi, érintett hozzájárul

Adóhatóságok hatásköre illetékessége

  • NAV – általános, Vámhatóság: reg. adó, jöv. adó, külföldi gépj. adó, energiaadó, termékimportot terhelő adó (kivéve áfa), Jegyző: helyi adók, belf. gépj. adója, termőföld bérbeadásából szárm. jöv., adók módjára behajtható köztartozások,
  • Illetékesség: lakóhely, székhely, telephely, gazd.i tev. gyak.

Ellenőrzés

cél: az adóbevétel megrövidítésének, visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása, a jogszab. kötelezettségek teljesítésének v. megsértésének megáll.

fajtái: utólagos vizsgálat, állami garancia beváltásához kapcsolódó ell., adóköt. telj. ell.,adatok gyűjtését célzó ell., illetékkötelezettség telj, ell., ismételt ell.,

határidő: 30 nap, ismételt ellenőrzés 90 nap meghosszabítható

szakaszai: ellenőrzés megindítása (előzetes értesítés v. ennek mellőzése), megbízólevél – szolgálati igazolvány, a hivatali helyiségben nem szükséges, próbavásárlás esetén a jogosultságot a vásárlás befejezésekor kell igazolni.

bizonyítási eszközök: irat, szakértői vélemény, adózó nyilatkozata, tanúvallomás, helyszíni szemle, próbavásárlás, helyszíni leltározás, más adózók adatai, adatszolg. tartalma, nyilvántartások

adóhatóság jogai: helyiségbe beléphet, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, munkafolyamatokat vizsgálhat, nyilatkozatot és felvilágosítást kérhet, próbavásárlást tarthat, bizonyítást folytathat le

adózó jogai: személyazonosságról és megbízásról meggyőződhet, ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, képviseletről gondoskodhat.

  • köteles együttműködni, a feltételeket biztosítani
  • az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül – reagálhat az adózó

egyszerűsített ellenőrzés: az adóhatóság az adóköt. teljesítését a rendelkezésre álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi, ha minden rendben – határozat, ha nem – jegyzőkönyv

becslés: az adó alapját valószínűsíti, alkalmazása: vagyonszerzési illeték, ha az adó alapja nem állapítható meg, hiányos bevallás v. nyilatkozat, iratok nem állnak rendelkezésre

Hatósági eljárás hivatalból v. kérelemre

  • adóalap, adó, adómentesség, adókedvezmény. megállapítására
  • költségvetési támogatás jogosultság megállapítására
  • ellenőrzés során feltárt jogsértés és jogkövetkezmények megállapítására
  • törvényben előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezésére

formái: utólagos adó-megállapítás, adó soron kívüli megállapítása (adózó halála), adó feltételes megállapítása (PM díjfizetés ellenében), fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése (fizetési nehézség esetén, ha az adózónak nem róható fel, átmeneti jellegű, megfizetés valószínűsíthető), adómérséklés (ha a megfizetés a megélhetést súlyosan veszélyezteti v. a gazdálkodási tev.-et ellehetetleníti. Mag. személy: adó, pótlék, bírságtartozás, Vállalkozó: pótlék és bírás tartozás

JOGORVOSLATOK

Módosítás és visszavonás (saját hatáskörben), feltétele: felettes szerv v. bíróság által el nem bírált, jogszabálysértő, 1 éven túl csak az adózó javára

Fellebbezés: I. fokú határozat ellen, 15 napon belül, utólagos adómegállapításnál30 napon belül

Felügyeleti intézkedés: felettes adóhatóság ill. pénzügymin., ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő,

  • Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata: II. fokú hat.

VÉGREHAJTÁS: adótartozás behajtása, alapja – végrehajtási okirat: fiz. köt.-et megállapító jogerős hat., önadózás esetén fiz. adót tartalmazó bevallás, adóhatósági adó-megállapítás, I. fokú adóhatóság folytatja le

ELÉVÜLÉS – 5 év

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

  • Késedelmi pótlék: napi mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része
  • Önellenőrzési pótlék: késedelmi pótlék 50 %-a, ismételt önellenőrzés – 75 %-a
  • Adóbírság: adóhiány esetén – ennek 50 %-a
  • Mulasztási bírság: adókötelezettségek elmulasztása. Magánszemély adózó 200 ezer Ft-ig, más adózó 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
  • Intézkedések: lefoglalás, le (be) zárás és felfüggesztés.

ÁFA

  • közvetett, hozzáadott érték adó, összfázisú (a termelés minden fázisában felszámolásra kerül), nettó alapú, semleges, harmonizált.
  • területi hatály – belföld

alanya: gazdasági tevékenységet folyt. személyek, szervezetek, tulajdonostársak közössége, új közl. eszközt értékesítő személy, adófiz. köt.

nem alanya: EVA, közhatalmat gyakorló szervek

tárgya: termékértékesítés (ellenérték fejében, ellenérték nélkül, közösségen belüli vagyonáthelyezés), közösségen belülről történő termékbeszerzés, termékimport; szolgáltatásnyújtás ellenérték fejében, ellenérték nélkül)

  • termékért. nek és szolgáltatásnyújtásnak nem minősülő ügyletek: közcélú adomány, is értékű ajándék, sajtótermék köteles példánya
  • alapja: a teljesítés ellenértéke, mértéke: 20 % – 5 %

Adómentességek

  • tárgyi (tv. 2. sz. melléklete), alanyi (választható)

adólevonási jog: az adóhalmozódás elkerülésének eszköze: kizárólag az adó fizetésére kötelezett gyakorolhatja, az előzetesen felszámítható adó vonható le (bizonylattal igazolt)

Számlaadási kötelezettség

  • formája: számla v. kp. esetén egyszerűsített számla v. nyugta
  • számlahelyesbítés: ha az adóalany az áthárított adó összegét módosítja v. az adót utólag kívánja felszámítani
  • storno számla: ha a kib. követően a teljesítés meghiúsul, hibát kell javítani, műszaki hiba miatt újra elő kel állítani.

bevallási rend: havi, negyedéves, éves

különleges adózási módok: mezőgazdasági tev-et folytató adóalany, bolti kisker. tev.

Az áfa jellemzői

•       többfázisú

•       nettó

•       forgalmi

•       általános

•       a végső fogyasztót terhelő

•       közvetett

•       semleges

•       könnyen áttekinthető

•       stabil költségvetési bevétel

•       számlázásra kényszerít

•       döntően önadózással (kivételesen kivetéssel) kell megállapítani

 

FAD

  • FAD története, elmélete, termékek köre
  • A fordított adózás 2015. január elsejétől
  • Nyilatkozat

 

Sorszám Megnevezés Vtsz.
1. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 7208
2. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 7209
3. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 7210
4. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 7211
5. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 7212
6. Melegen hengerelt rúdvasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben 7213
7. Más rúdvasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is 7214
8. Más rúdvasból vagy ötvözetlen acélból 7215
9. Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból 7216
10. Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból 7217
11. Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével) 7304-ből
12. Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) 7306-ból
13. Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm2 7314 20

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek

  1. a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
  2. b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában – akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt – belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.

  1. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

j)218 a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. Fejezet szerinti különös rendelkezések hatálya alá.

XVI. Fejezet

HASZNÁLT INGÓSÁGOKRA, MŰALKOTÁSOKRA, GYŰJTEMÉNYDARABOKRA ÉS RÉGISÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Társasági adó

+ Bevételek (a számviteli törvény szerint)

– Költségek, ráfordítások (a számviteli törvény szerint)

= ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (az eredménykimutatásból)

+ Növelő tételek

– Csökkentő tételek

= ADÓALAP

SZÁMÍTOTT ADÓ

– Kedvezmények

= FIZETENDŐ ADÓ

TAO – Vállalkozások besorolása

(1429) Mikro-, kis-, illetve középvállalkozás kódkockája az adóév első napján 1

 

 

Helyi adók

  • Önk. fogalmi elemei: gazdasági önállóság – helyi adó megáll. joga – rendelet
  • Önkormányzat joga – kiterjed:
  • adó bevezetése, időpontjának meghatározása, mértékének megállapítása a helyi sajátosságokhoz igazítva, mentességek illetve kedvezmények biztosítása, részletes szabályok megállapítása

korlátok

  • törvényi keretek, egy adótárgy esetében csak egyfajta adó, adómaximum, naptári éven belül súlyosítási tilalom, a mentességeket nem bővítheti (ip. adó, telekadó, ép. adó, váll. komm. adó)

az adó alanya: mag. személy, jogi személy …., külföldi mag. személy és szervezet, kivéve, ha nemzetközi szerződésben mentesség

az adótv. hatálya nem terjed ki : MNB, ÁPV Rt., ÁKK Rt. Off shore cégek – helyi ip. adó

Adómentesség:  társ-i szervezet, egyház, alapítvány,  közszolgáltató szervezet, köztestület, kht., önkéntes  kölcs, bizt, pénztár, magán-nyugdíjpénztár,  költségvetési szerv

Adótárgyak

  • ingatlantulajdon, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog
  • munkaerő foglalkoztatása,
  • nem állandó lakosként való tartózkodás,
  • gazdasági tevékenység gyakorlása

Pénzügyi beszámolók

  • mérleg – eredménykimutatás – kieg. melléklet (üzleti jelentés)
  • mérleg: eszközök és források, váll. pénzügyi helyzete
  • kimutatás: a váll. meghatározott időszakra vonatkozó nyereségességét összefoglaló pénzügyi kimutatás: bevételek – ráfordítások – adózott eredmény – profit
  • melléklet: segítséget nyújt az előző 2 teljes körű értékeléséhez, és többletinf. nyújt. (értékelési elj. bem., écs. elsz. módszerének ism.)
  • üzleti jelentés: váll. története, tárgyévi ill. jövőbeli események, változások, tervek, kutatás és fejl. eredménye,

Pénzügyi mutatók

  • likviditási mutató: forgóeszközök/rövid lej. tartozások
  • gyors likvid. mutató: (forgóeszközök-készletek) / rövid lej. tartozások
  • eladósodottsági mutatók: adósság/saját vagyon=idegen forrás/saját f.
  • eszközarányos megtérülés (ROA): adózott eredmény/összes eszköz
  • sajátvagyon-arányos megtérülés (ROE): adózott eredmény/saját vagyon

 

Számlázás üzleti folyamata

 

A szállítólevél tárolt adatai I.

A szállítólevél tárolt adatai (fejállomány)

•       Szállítólevél sorszám

•       Vevőkód

•       Teljesítés (szállítólevél) dátuma

•       Állapotjelző

 

A szállítólevél tárolt adatai II.

A szállítólevél tárolt adatai (tételállomány)

•       Szállítólevél sorszám

•       Cikkszám

•       Mennyiség

•       Beszerzési egységár (áfa nélkül)

•       Eladási egységár (áfa nélkül)

•       Kiadó raktár kódja

•       Felelős kódja

 

A számla tárolt adatai I.

A számla tárolt adatai (fejállomány)

•       Számla sorszám

•       Vevőkód

•       Teljesítés dátuma

•       Számla dátuma

•       Fizetési mód

•       Fizetési határidő

Szállítói számla állapotai a folyószámlán

•       Nincs kiegyenlítve

•       Átutalásra kijelölve

•       Átutalás kezdeményezve

•       Részben kiegyenlítve

•       Kiegyenlítve

•       Túlfizetve

A számla tárolt adatai II.

A számla tárolt adatai (tételállomány)

•       Számla sorszám

•       Cikkszám

•       Mennyiség

•       Beszerzési egységár (áfa nélkül)

•       Eladási egységár (áfa nélkül)

•       Kiadó raktár kódja

•       Felelős kódja

•       Szállítólevél szám (ha volt)

•       Vevői megrendelés azonosító kód (ha volt)

 

Számlázás informatikai folyamata

 

Számlázás kiegészítő folyamatai

  • Számlázás szállítólevél alapján
    • Szállítólevelenként
    • Időszakonként és vevőnként
  • Visszáruzás
    • Szállítólevéllel kiadott áru visszavétele
    • Számla sztornózás
    • Helyesbítő számla
  • Napi zárás
    • Ellenőrző – összesítő lista készítése
    • Kapcsolódó táblák feltöltése
    • Forgalom összesítés
    • Kontroll

A napi zárás vázlatos folyamata

Mi a számla?

Számlát kell kiállítani,

  • ha egymásik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet – kivéve az adómentes termékértékesítésehez kapott előleget
  • ha az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000forintnak megfelelő pénzösszeget
  • hakérik a számla kibocsátását
  • ha külföldre nyújt termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást

https://www.vallalkozas-okosan.hu/szamla_szamlazas

Számlakiállítás időpontja

  • Legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni, ami a teljesítést követő 15. nap.
  • Azonnal, ha készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetik ki.
  • Kivétel: ha a teljesítés napján egyidejűleg vagy az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát – gyűjtőszámlát – bocsát ki.

Mentesülés a számla kiállítás alól

  • ha olyan tevékenységet számláz, ami mentes az adó alól, feltéve, hogy számviteli bizonylatot állít ki helyette
  • Abban az esetben, ha az adóalany  mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Mentesülés a nyugta kiállítása alól, ha

  • sajtóterméket értékesít;
  • a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
  • kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

Nyugta adattartalma

  • a nyugta kibocsátásának kelte;
  • a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
  • a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
  • a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke
  • A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. – ez igaz a számlára is!

Számla

  • a számla kibocsátásának kelte;
  • a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma,
  • a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma,adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra az áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja
  • a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
  • az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére az áfa törvényben alkalmazott vtsz.,
  • továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére az áfa törvényben alkalmazott SZJ,
  • a teljesítés időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
  • a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a  különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
  • az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  • az alkalmazott adó mértéke;
  • az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
  • az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
  • adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  • a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

 

 

Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma

  • az okirat kibocsátásának kelte;
  • az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
  • hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
  • a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Milyen típusú számlák vannak?

  • A számla és a nyugta a kiállítás módja szerint lehetpapír alapú vagy elektronikus.

Elektronikus számlára vonatkozó szabályok

Hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó
követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható,
ha az elektronikus számlát

  • minősített elektronikus aláírással látják el; vagy
  • az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják.

 

Elektronikus számla

  • Az elektronikus számla alkalmazásának feltétele
  • a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról;
  • egyéb esetben a számlabefogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

Online pénztárgép

  • A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó-és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

Számla nyelve

  • Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelvenegyaránt kiállítható.
  • Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges.
  • Nyugta kizárólag magyar nyelvenállítható ki.

Fizetés módja

A fizetés módja szerint megkülönböztetünk készpénfizetéses és átutalásos számlát.

  • Készpénzfizetéses számla esetén a számla kifizetése csak készpénzben történhet és mindhárom dátumnak meg kell egyeznie.
  • Átutalásos számla kifizetése alapesetben banki átutalással történik, de kifizethető készpénzzel is.
  • Számla készpénzzel történő kiegyenlítése esetén figyeljünk arra a törvényi előírásra, hogy 2013-tól az egy szerződés alapján történő, havi bruttó, azaz áfát is tartalmazó, 1 500 000 forintot meghaladó készpénzes kifizetés esetén az 1 500 000 forint feletti rész után 20% mulasztási bírságot kell fizetni. Ez a kötelezettség csak akkor áll fent, ha az eladó és a vevő (a számla kiállítója, illetve befogadója) is bankszámla nyitására kötelezett. A mulasztási bírság mindkettőjüket terheli. (2003. évi XCII (Adózás rendjéről szóló) Tv. 38. § 3/a pont, illetve 172. § 20/f pont)

Mit ellenőrizzünk egy számla befogadása előtt?

  • A számla befogadása azt jelenti, hogy a számlát átvesszük, és annak tartalmát elismerjük, az adott számlával szemben semmiféle kifogásunk nincs. A befogadott számlát könyvelésünkben szerepeltetjük, így például visszaigényelhetjük annak áfa-tartalmát, ha jogosultak vagyunk rá. A törvények értelmében könyvelésünkben csak szabályszerűen kiállított számla szerepelhet.
  • A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.”, 2000 évi C. (Számvitelről szóló) törvény 165. § 2. pont)
  • Ellenőrizzük, hogy a számla megfelel-e az előző pontban tárgyalt formai előírásoknak, azaz adattartalma rendben van. Ha nem ezt tapasztaljuk, küldjük vissza javításra.
  • Új partner esetén ellenőrizzük, hogy a számla kibocsátója valóban létezik, adatai helyesen vannak-e feltüntetve a számlán. Ezt az e-cégjegyzéken keresztül tudjuk megtenni.
  • Azt is nézzük meg, a számla kiállítója nem áll-e felszámolás vagy végelszámolás alatt. Ezt szintén az e-cégjegyzékben tudjuk ellenőrizni.
  • Ellenőrizzük, hogy a számla kiállítójának adószáma nincs-e felfüggesztve. Ez azért fontos, mert ilyen cég által kiállított számla után a törvények értelmében az áfát nem igényelhetjük vissza.
  • Amennyiben szolgáltatásnyújtásnál a számla értéke meghaladja a 200 000 Ft + áfa összeget, mindenképpen legyen mellé szerződés és teljesítési igazolás is. Erre azért van szükség, mert ezen értékhatár felett egy esetleges vizsgálat esetén nekünk kell azt bizonyítani, hogy az adott kiadás a vállalkozás érdekében merült fel. Ezt pedig a számlához tartozó szerződés és teljesítési igazolás segítségével tudjuk megtenni. (1996. évi LXXXI. (Társasági adóról szóló) Tv. 8. § 1/d. pont, illetve 3. sz. melléklet 4. pont)

Pénztárgép

Kárpáti László – Lehota József : KERESKEDELMI ISMERETEK
http://mno.hu/fogyasztovedelem/szakvelemeny-szukseges-kinek-kell-fizetnie-1209692.
http://fogyasztovedelem.kormany.hu
https://www.vallalkozas-okosan.hu/szamla_szamlazas

Merkapt Akadémia
Adatvédelmi áttekintés

Adatvédelmi és Adatkezelési szabályzat

MERKAPT ZRT.

ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzat alkalmazása

A szervezet megnevezése: MERKAPT ZRT.
A szervezet székhelye: 1106 Budapest, Maglódi út 14/B.
A szabályzat tartalmáért felelős személy: Fülöp Ildikó igazgatóság elnöke
A szabályzat hatályba lépésének dátuma: 2018.05.25.

Ez a szabályzat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg. A szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a konkrét adatkezelési tevékenységek során, valamint az adatkezelést szabályozó utasítások és tájékoztatások kiadásakor.

Adatvédelmi tisztviselő alkalmazási (kijelölési) kötelezettség kiterjed minden közhatalmi szervre vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervre (függetlenül attól, hogy milyen adatokat dolgoz fel), valamint egyéb olyan szervezetekre, amelyek fő tevékenysége az egyének szisztematikus, nagymértékű megfigyelése, vagy amelyek a személyes adatok különleges kategóriáit nagy számban kezelik.

A szervezet adatvédelmi tisztviselőt □ alkalmaz x nem alkalmaz

Adatvédelmi tisztviselő alkalmazása esetén:
Neve:
Beosztása:
Elérhetősége:

A szabályzat hatálya

E szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet tisztségviselőire, alkalmazottaira és a szervezet adatvédelmi tisztviselőjére.

Dátum: Budapest, 2018. 05. 25.

....................................................
a szervezet vezetője

A szabályzat célja

E szabályzat célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a szervezet egyéb belső szabályzatainak előírásait a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében, valamint biztosítsa a személyes adatok megfelelő kezelését.

A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében foglaltaknak.

A szabályzat kiadásának fontos célja továbbá, hogy megismerésével és betartásával a szervezet alkalmazottai képesek legyenek a természetes személyek adatai kezelését jogszerűen végezni.

Lényeges fogalmak, meghatározások

- a GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió új Adatvédelmi Rendelete

- adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

- adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

- adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

- személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

- harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

- az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

- az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

- álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

- nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

- adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

Az adatkezelés irányelvei

A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni.

A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet.

A személyes adatok kezelésének célja megfelelő és releváns legyen, és csak a szükséges mértékű lehet.

A személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, hogy az érintettek azonosítását csak szükséges ideig tegye lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, ha a tárolás közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történik.

A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.

Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.

A szervezet adatkezelést végző alkalmazottja fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntetőjogi felelősséggel tartozik a személyes adatok jogszerű kezeléséért. Amennyiben az alkalmazott tudomást szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy időszerűtlen, köteles azt helyesbíteni, vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős munkatársnál kezdeményezni.

Személyes adatok kezelése

Mivel a természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, ezért ezek az adatok egyéb információkkal összekapcsolva alkalmasak és felhasználhatók a természetes személyek profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására.

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli - ideértve az elektronikus úton tett - vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok kezeléséhez.

Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan nyilatkozatot illetve cselekedet tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez egyértelműen jelzi.

Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak:

- egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel;

- a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében hozzá rendelt szám, jel vagy adat;

- valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a biológiai mintákat is – teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk;

- az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy diagnosztikai teszt.

A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.

A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a különös védelmet főként a gyermekek személyes adatainak olyan felhasználására kell alkalmazni, amely marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgálja.

A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden ésszerű lépést meg kell tenni.

Az adatkezelés jogszerűsége

A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

• az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

• az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

• az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

• az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

• az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

A fentiek értelmében az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség.

Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie.

Az adatkezelést jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy más fent említett természetes személy érdekeinek védelmében történik. Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.

A személyes adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az érintett létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre humanitárius okokból, ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon követéséhez, vagy humanitárius vészhelyzetben, különösen természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében van szükség.

Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre. Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.

Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.

A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e ésszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.

Az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül a közhatalmi szervek, számítástechnikai vészhelyzetekre reagáló egység, hálózatbiztonsági incidenskezelő egységek, elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői és szolgáltatások nyújtói, valamint biztonságtechnológiai szolgáltatók által végrehajtott olyan mértékű személyes adatkezelés, amely a hálózati és informatikai biztonság garantálásához feltétlenül szükséges és arányos.

A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését.

A személyes adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében történő kezelése közérdeken alapulónak minősül.

Az érintett személy hozzájárulása, feltételek

• Amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.

• Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell közölni.

• Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

• Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

• Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos, kivéve, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik.

Azonosítást nem igénylő adatkezelés

Ha azok a célok, amelyekből az adatkezelő a személyes adatokat kezeli, nem vagy már nem teszik szükségessé az érintettnek az adatkezelő általi azonosítását, az adatkezelő nem köteles kiegészítő információkat megőrizni.

Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy azonosítsa az érintettet, erről lehetőség szerint őt megfelelő módon tájékoztatja.

Az érintett személy tájékoztatása, jogai

A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól.

Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy köteles-e a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon.

Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.

Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik,

Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtésére vagy más módon való kezelésére az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.

A személyes adatok felülvizsgálata

Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.

A szervezet vezetője által megállapított rendszeres felülvizsgálati határidő: 1 év.

Az adatkezelő feladatai

Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi szabályokat alkalmaz. Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és felelősségére.

Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre, valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a hatályos jogszabályoknak megfelelnek.

Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak, valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a figyelembevételével kell meghozni.

Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre. E szabályzat alapján az egyéb belső szabályzatokat felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megfelelő nyilvántartást vezet a hatásköre alapján végzett adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a felügyeleti hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok

A tájékoztatás kéréshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet arról, hogy a szervezet milyen adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból, mennyi ideig kezeli. A kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül, a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A helyesbítéshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti bármely adatának módosítását. Erről kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül intézkedni kell és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A törléshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának törlését. Kérelmére ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A zároláshoz, korlátozáshoz való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának zárolását. A zárolás addig tart, amíg a megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását. A kérelemre ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A tiltakozáshoz való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen. A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül meg kell vizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében döntést kell hozni és a döntésről a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőség

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat (kukac) naih.hu
URL https://naih.hu
koordináták: É 47°30'56''; K 18°59'57''

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A pert az érintett - választása szerint - a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

A szervezet feladatai a megfelelő adatvédelem érdekében

- Az adatvédelmi tudatosság. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a jogszabályoknak való megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai felkészítése és a szabályzat megismerése.

- Át kell tekinteni az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés koncepcióját. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell biztosítani jogszerű adatkezelést és adatfeldolgozást.

- Az adatkezelésben érintett személy megfelelő tájékoztatása. Figyelni kell arra, hogy - ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, - kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárult.

- Az érintett személynek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen, ezért azt világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni és megjeleníteni.

- Az átlátható adatkezelés követelménye, hogy az érintett személy tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. A tájékoztatást az adatkezelés megkezdése előtt kell megadni és a tájékoztatáshoz való jog az adatkezelés során annak megszűnéséig megilleti az érintettet.

- Az adatkezelésben érintett személy főbb jogai a következők:
• a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés;
• a személyes adatok helyesbítése;
• a személyes adatok törlése;
• a személyes adatok kezelésének korlátozása;
• a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás;
• az adathordozhatósághoz való jog.

- Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A tájékoztatási kötelezettség biztosítható egy olyan biztonságos online rendszer üzemeltetésével, amelyen keresztül az érintett könnyen és gyorsan hozzáférhet a szükséges információhoz.

- Át kell tekinteni a szervezet által végzett adatkezeléseket, biztosítani kell az információs önrendelkezési jog érvényesülését. Az érintett személy kérésére adatait késedelem nélkül törölni kell, amennyiben az érintett személy visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulást.

- Az érintett személy hozzájárulásából félreérthetetlenül ki kell derülnie, hogy az érintett beleegyezik az adatkezelésbe. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult.

- Gyermekek személyes adatkezelése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az adatkezelési szabályok betartására. Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

- A személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé. Az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül – ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, – meg kell tenni a bejelentést a felügyeleti hatóságnak, kivéve akkor, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személy jogait tekintve.

- Bizonyos esetekben indokolt lehet az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni. A hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelőnek konzultálnia kell a felügyeleti hatósággal.

- Abban az esetben, ha a fő tevékenységek olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé, adatvédelmi tisztviselőt kell kinevezni. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése az adatbiztonság megerősítését célozza.

Adatbiztonság

Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

A nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

Az adatbiztonság megtervezésekor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

Adatvédelmi tisztviselő

Adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező az alábbi kritériumok alapján:

• az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;

• az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;

• az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelésére vonatkoznak.

Amennyiben adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező, akkor arra az alábbi szabályok vonatkoznak:

Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint az adatkezelés ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.

Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja is lehet, de szolgáltatási szerződés keretében is elláthatja feladatait.

Az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak kötelező közzétenni az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti hatósággal is közölni kell.

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

Az adatkezelőnek biztosítania kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon. Biztosítani kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükséges források rendelkezésre álljanak.

Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől nem fogadhat el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval sem sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik felelősséggel.

Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.

Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban titoktartási kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.

Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat, de a feladatokkal kapcsolatban összeférhetetlenség ne álljon fenn.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

• Tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére;

• ellenőrzi az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést;

• kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését;

• együttműködik a felügyeleti hatósággal.

Adatvédelmi incidens

Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést.

Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 72 órán belül be kell jelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani lehet, hogy az adatvédelmi incidens valószínűleg nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Az érintett személyt késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személy jogaira és szabadságára nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges óvintézkedéseket.

Ügyviteli és nyilvántartás célú adatkezelés

A szervezet a tevékenységéhez tartozó esetekben illetve ügyviteli és nyilvántartási célból személyes adatokat is kezelhet.

Az adatkezelés alapjául az érintett személy megfelelő tájékoztatásán alapuló önkéntes és határozott hozzájárulás szolgál. A részletes tájékoztatás – amely kiterjed az adatkezelés céljára, jogalapjára és időtartamára valamint az érintett személy jogaira - után az érintettet figyelmeztetni kell az adatkezelés önkéntes jellegére. Az adatkezeléshez való hozzájárulást írásban rögzíteni kell.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés az alábbi célokat szolgálja:

- a szervezet tagjainak és munkavállalóinak adatkezelése, amely jogszabályi kötelezettségen alapul;

- a szervezettel megbízási jogviszonyban álló személyek adatkezelése kapcsolattartási, elszámolási és nyilvántartási célból;

- a szervezettel üzleti kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények és vállalkozások kapcsolattartói adatai, amelyek természetes személyek elérhetőségi és azonosítási adatai is lehetnek;

A fentiek szerinti adatkezelés egyrészről jogszabályi kötelezettségen alapul, másrészről pedig az érintett személy kifejezetten hozzájárult adatai kezeléséhez (például munkaszerződés céljából vagy weboldalon partnerként regisztrált, stb.)

A szervezethez írásos formában eljuttatott – személyes adatokat is tartalmazó – dokumentumok (például önéletrajz, álláskeresési jelentkezés, egyéb beadvány, stb.) esetében az érintett személy hozzájárulását vélelmezni kell. Az ügy lezárulta után – további felhasználásra vonatkozó hozzájárulás hiányában – az iratokat meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az ügyviteli célú adatkezelés esetében a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban és a nyilvántartásokban szerepelnek. Ezen adatok kezelése a kezelés alapjául szolgáló irat selejtezéséig tart.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelést - annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, - évente felül kell vizsgálni, a pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés esetében is biztosítani kell a jogszabályoknak való megfelelést.

Egyéb célból történő adatkezelés

Amennyiben a szervezet olyan adatkezelést kíván végezni, amely ebben a szabályzatban nem szerepel, előzetesen ezen belső szabályzatát kell megfelelően kiegészíteni, illetve az új adatkezelési célnak megfelelő rész-szabályokat hozzákapcsolni.

A szabályzathoz tartozó egyéb dokumentumok

Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzathoz kell kapcsolni és azzal együtt kezelni azokat a dokumentumokat és szabályozásokat, amelyek például az adatkezeléshez hozzájáruló írásbeli nyilatkozatot tartalmazzák vagy például weboldalak esetén a kötelező adatkezelési tájékoztatót írják le.

Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok

- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.

- A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény.

- A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.

- 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.

- 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről.

1. sz. melléklet

MERKAPT ZRT. ADATKEZELÉSI SZABÁLYRENDSZERE

1. Honlap, hírlevél
a. Honlap felülvizsgálata, Adatkezelési tájékoztató (2. sz. melléklet) feltöltése;
b. Meglévő ügyfeleink korábban megadott adatainak tárolásához hozzájárulás kérése, illetve leiratkozási lehetőség felajánlása;
c. Új ügyfelek adathozzájárulása;
d. Tájékoztatni az ügyfeleket, partnereket, hogy adataikat a rendeletnek megfelelően biztonságosan tároljuk és kezeljük;

2. Munkavállalók adatai
a. Meglévő munkavállalók tájékoztatása, hozzájáruló nyilatkozatok, mind az adatok biztonságos kezeléséről, mind a kamerarendszer és beléptetőrendszer ujjlenyomattárolásához.
b. Új munkavállalók: személyi lapon feltüntetve, hogy nyilatkozik az adatok kezeléséhez, s hogy a beléptetőrendszer használatához hozzájárul.
c. A személyügyi adatok és nyilatkozatok biztonságos helyen tárolásra kerülnek egy zárható szekrényben, illetve tűzfallal védett adathordozón, mely adatok csak a HR-s munkatárs és a vezetőség számára elérhető.

3. Adatbiztonsági feltételek
a. Informatikai rendszerek szoftveres védelme (tűzal, vírusvédelem), hozzáférési szintek kialakítása, érvényesítése;
b. Az adathordozók – számítógépek, adattárolók, iratok, szerződések, bizonylatok, tároló helyiségek fizikai védelme, pl. zárható helyiségben, zárható szekrényben.
c. Az adatkezeléssel foglalkozó munkatársaktól a személyes adatokra titoktartási nyilatkozat kérése. A titoktartási kötelezettség magában foglalja azt is, hogy az ügyintéző nem hagyja elől, mások által megtekinthetően a feldolgozásra váró személyes adatokat tartalmazó iratokat, bizonylatokat.

2. sz. melléklet

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

A Merkapt Zrt. A GDPR 13. cikkének megfelelően a személyes adatok kezelésével kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot teszi:

1. A személyes adatainak kezelője, az adatkezelő képviselőjének kiléte és elérhetőségei
Merkapt Zrt.
székhelye: 1106 Budapest, Maglódi út 14/B.
cégjegyzékszáma: 01 10 047276
adószáma: 23749108-2-42
képviselője: Fülöp Ildikó igazgatóság elnöke
További elérhetőségeink a honlapunkon (www.merkapt.hu) érhetők el.

2. Az általunk kezelt személyes adatai
A regisztrációval a következő személyes adatait kezeljük: név, e-mail cím, amennyiben megadta: postai cím, telefonszám.

3. A személyes adatai tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja
A személyes adatait abból a célból kezeljük, hogy kapcsolatos tarthassunk Önnel, marketing és tájékoztató anyagokat küldhessünk Önnek.
Az adatkezelés jogalapja az Ön hozzájárulása, amelyet azáltal ad meg nekünk, hogy az e-mailben megadott linkre kattint.

4. A személyes adatainak címzettjei, illetve a címzettek kategóriái
A marketinges és online területen munkát végző munkatársaink.

5. A személyes adatai tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai
A személyes adatait csak addig kezeljük, amíg szeretné tartani velünk a kapcsolatot és szeretne tőlünk marketing, illetve tájékoztató leveleket kapni. A személyes adatait legkésőbb a hozzájárulása visszavonásáig kezeljük.

6. A hozzájárulás visszavonása
Önnek joga van a hozzájárulás visszavonásához, ilyen esetben a hozzájárulás visszavonását követően nem tartunk Önnel kapcsolatot és nem küldünk Önnek marketing és tájékoztató anyagokat.
Minden egyes levélben lehetőséget biztosítunk Önnek az adatkezeléshez való hozzájárulása visszavonására, ehhez a levélben foglalt „Leiratkozás” gombra kell kattintani.
Tájékoztatunk, hogy a hozzájárulásának visszavonása (tehát leiratkozása) nem érinti viszont a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelésünk jogszerűségét.

7. A személyes adataival kapcsolatos egyéb jogai
Önnek joga van kérelmezni tőlünk az Önre vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint a joga van az adathordozhatósághoz.

8. A felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga
Önnek joga van a felügyeleti hatósághoz panaszt benyújtani. A felügyeleti hatóság elérhetőségei az alábbiak:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
http://naih.hu
postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
telefonszám: +36 1 391-1400